Ahogy a legutóbbi részben is említettük, nem egyszerű az alapoktól új életet kezdeni IEP-ként, azaz külföldön képzett szakemberként. Sokan ütközünk akadályokba a saját végzettségünket illetően, hiszen előfordul, hogy egy külföldi diploma itt, Kanadában nem ugyanolyan besorolásba esik, mint otthon. Így nagyon hasznos, ha ennek már a kiutazás előtt alaposan utánanézünk, sőt, ha lehetőség van rá, akár magát a kiértékelést is elindíthatjuk.
A végzettség/szakmai tudás mellett a nyelvtudás számít még elsődleges és legnagyobb akadálynak új életünk kialakításában. Szinte minden esetben, akinél csak lehetséges, melegen ajánljuk a levélben érdeklődőknek, hogy ugorjanak fejest az (úticéltól függően) angol és/vagy francia tanulás rejtelmeibe, hiszen elmondhatatlan sokat segít majd az első időkben.
Mindettől függetlenül, az általános tapasztalat szerint azoknak is lesznek/vannak nehézségeik, akik magabiztos nyelvtudással érkeznek. Ezt én magam is tanúsíthatom. Ettől azonban nem kell megijedni, nem is azért írok erről, hogy bárkit megijesszek, inkább azért, hogy erre is tudatosan felkészüljetek.
Azt hiszem elmondhatjuk, hogy a legtöbb IEP biztos tudással, kreativitással, nyitottsággal és hasznos készségekkel/képességekkel érkezik, azonban amint elindulnak az itteni mindennapok, itt is-ott is akadályokba ütköznek, és azt l
átják, hogy a magukkal hozott tudást nem tudják úgy hasznosítani, ahogy azt elképzelték.
Ugyanis 1) nyelvi nehézségeik vannak, 2) dokumentációs problémákba ütköznek, 3) a kulturális sokk szintén mindenkit megérint, 4) arról már nem is beszélve, hogy legtöbbünknek nincs kanadai tapasztalata, amit a legtöbb munkáltató kérne tőlünk.
Nagyon fontos, hogy ezeket észben tartva ne feszítsük túl magunkat az első időkben és ne várjunk önmagunktól vagy párunktól csodákat. Adjunk időt magunknak/egymásnak, legyünk elnézők, megengedők és szépen lassan mindennek eljön az ideje.
Talán vannak, akik azt gondolják most, hogy erre nem lesz idő, hiszen gyerekekkel vágnak neki a nagy váltásnak. Mégis azt válaszolnám erre, hogy a kettő nem zárja ki egymást. A türelem nem azt jelenti, hogy hónapokig kell majd várni egy munkára vagy beletörődni, hogy nem értjük a többieket. Sokkal inkább azt, hogy ne rögtön álmaink munkáját akarjuk megtalálni, hanem egyszerűen kezdjük el valahol és idővel egyre biztosabban haladhatunk álmaink felé. Közben javul a nyelvtudásunk, kanadai tapasztalatot szerzünk, sok más emberrel megismerkedünk, ami mind-mind segítségünkre lesz az úton.
A különféle akadályok közül maradjunk most a munkakeresésnél, illetve a szakmai életünknél. Mint külföldi szakembereknek,
nagyon fontosak az ún. transferable skill-ek, azok a készségek, amiket igaz mérni elég nehéz, de hozzuk őket magunkkal és amelyek segítenek nekünk életünk különböző területein. Szakemberek szerint a legtöbb ember több, mint 700 ilyen készséggel rendelkezik, amiket folyamatosan újítunk, erősítünk, tesztelünk. Használjuk őket otthon, a munkahelyen, társaságban, a telefonon, interneten stb. Csak hogy egy egyszerű példát említsek: ahhoz, hogy másokkal gördülékenyen kommunikáljunk – figyelünk, feldolgozzuk a kapot információt, reagálunk rájuk, és különféle konstuktív módokat keresünk arra, hogy megértessük magunkat.
Amikor a kanadai munkáltatók ezeket az átalakítható készségeket vizsgálják egy interjú során, azt figyelik, hogyan vagyunk képesek a már meglévő készségeinket hatékonyan felhasználni különféle munkahelyi szituációkban. Ilyen készségek tehát pl. a csapatmunka, a hatékony kommunikáció vagy a kreatív problémamegoldás. Ahhoz, hogy ezeket a meglévő készségeinket valóban fel tudjuk mutatni jövendőbeli munkáltatónknak, kell tudnunk beszélni róluk, hogyan tanultuk ezeket, mit tanultunk belőlük vagy hogyan használtuk már fel e tudásunkat.
Mindehhez érdemes végignézni ennek a pdf-nek az anyagát, ahol kimondottan a transferable skill a téma. Egy új országban, ahol értelemszerűen sok információnak (törvényeknek, szabályoknak, forrásoknak, szervezeteknek stb.) nem vagyunk még birtokában a szakmánkat illetően, erősen támaszkodhatunk ezekre az átültethető készségekre. A lényeg, hogy bebizonyítsuk, képesek vagyunk tanulni, a fejünkben már meglévő rendszereket újraértelmezni, átültetni és nyitottak vagyunk új szemléletmódokra, amikhez a fenti készségek mind-mind segítségünkre vannak.
A cikk mellé még íme egy teszt a különféle tanulási stílusokról, ami szintén hasznunkra válhat. Ha a teszt után beazonosítottuk magunkat, a típushoz kötve is gyűjthetünk különböző készségeket önmagunkról, amiket gyakran kérdeznek egy-egy állásinterjú során.
Azoknak, akik több időt szeretnének szánni az önelemzésre, azaz a self-assessment-re, még egy további tesztet ajánlok figyelmükbe, ami Carl Jung nevéhez kötődik. Az eredmény alapján t
öbb érdekes elemzést is olvashattok majd a saját típusotokról, amihez karrier tanácsok is társulnak.
A self-assessmentre nem azért van szükség, hogy jobban megismerjük önmagunkat (hiszen nagy valószínűséggel már tudjuk, mit akarunk), hanem hogy minél eredményesebben legyünk képesek magunkat eladni, tudásunkat/képességeinket felvázolni, azaz önmagunkat egy jó és értékes munkaerőnek bemutatni.
A self-assessmentet már csak azért is ajánlom, mert számomra úgy tűnik, hogy nagy általánosságban a kanadaiak pontosabb képpel rendelkeznek önmagukról, szebben és artikuláltabban képesek önmagukról, önmaguk pozitív, negatív tulajdonságairól beszélni, mint talán mi.
Úgy gondolom, hogy mi kevésbé kerültünk tanulmányaink során olyan helyzetbe, hogy önmagunkat kelljen elemezni, értelmezni, így sokaknak talán a munkakeresés időszaka lehet az első ilyen szituáció. Ezek a különbségek állásinterjúk során még jobban felerősödhetnek, amire tehát szerintem érdemes jobban rákészülni.
Fontos tudnunk azonban, hogy külföldről érkezve is sok-sok mindenre megvan az esélyünk, lehetőségünk, hiszen temérdeknyi értékes tudást hozunk magunkkal! Egyszerűen csak meg kell tanulnunk az itteni játékszabályokat és azok szerint lépni. Ehhez pedig az önismeret, önmagunk elemzése egy fontos eszköz. :)
Sok sikert mindenkinek!!
