Hello Kanada

Happy New Year!

2011-12-31T21:23:00.003-05:00

Nagyon boldog és sikerekben gazdag 2012-es évet kívánunk mindenkinek!!!!! Ne adjátok fel az álmaitokat, mindig tartsátok szem előtt a kitűzött célt és kívánjuk, hogy mindenki érje el azt, amiért keményen megdolgozott!
See you all in 2012!

Szünet és pár hasznos tanács

2011-08-07T15:52:00.000-04:00

Kedves Mindenki!

Az utóbbi hónapokban azon voltunk Mankával, hogy rendezzük sorainkat és behozzuk a levelek megválaszolásával kapcsolatos lemaradásunkat. A blog fennállásának két és fél éve óta ennyi hátralékunk még sosem volt. Azonban az idő előrehaladtával be kellett látnunk, hogy a helyzet nem javul, hanem inkább rosszabbodik. Ehhez két dolog is hozzájárul: az egyik, hogy egyre több levelet kapunk; a másik pedig a saját életünk elfoglaltságai, feladatai, amiből szintén egyre több van az utóbbi időben.

Egy szó mint száz, be kell látnunk, ketten nem tudunk tovább lépést tartani. Annál rosszabb érzés pedig nincs, mikor látjuk, hogy mennyien várják a válaszainkat.

Mindezeket végiggondolva arra az elhatározásra jutottunk, hogy lezárjuk a blog levelező részét - legalábbis egy időre. Hogy senki ne maradjon válasz nélkül, mindenkinek írunk majd röviden, mégha csak egy "mea culpa" üzenetet is, pár hasznos gondolattal, weboldallal.

A blog itteni része természetesen marad és a leveleitek alapján igyekszünk olyan témákról írni a továbbiakban is, ami sokatokat érdekel(het) vagy szerintünk fontos lehet. :)

Őszintén sajnáljuk, hogy nem tudjuk folytatni, de azt is tudjuk, hogy a leveleitekre félvállról, pár perc alatt nem akarunk és nem is tudunk válaszolni. Sokan voltatok hozzánk megtisztelő bizalommal, megosztva sok-sok személyes információt annak érdekében, hogy a válaszunk minél személyre szabottabb lehessen. Volt, amikor ez megvalósítható volt, de előfordult az is, amikor "csak" további infógyűjtésre bíztattunk titeket, hiszen hisszük és valljuk, hogy egy bizonyos szintű ismeret/tájékozottság nélkül nagyon nehéz komoly döntéseket hozni.

Mindig igyekeztünk távol maradni a konkrét tanácsadástól, viszont gyakran vissza-visszatértünk pár olyan dologhoz, ami sokatok segítségére volt a döntésben. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány:

a bevándorlási kategóriák ismerete, tudjuk, hogy alap dolognak tűnik, mégis, sokan nincsenek velük tisztában. Érdemes tehát újra és újra átolvasni őket, megkeresni a főbb különbségeket, átlátni a feltételeket stb.

Legtöbben a Skilled Worker kategóriáról érdeklődtetek (Quebec esetén), ami a pontrendszeres rendszert jelenti. Itt is, menjetek át a teszten újra és újra, tanuljátok meg, milyen kategória hány pontot jelent a 67-ből. (szakképzettség - max 25, angol/francia nyelvtudás max. 24, munkatapasztalat - max. 21, életkor - max. 10, már meglévő munkaajánlat - max. 10, alkalmazkodóképesség - max. 10 pont) Ha ezeket tisztán átlátja az ember, tudja, hol, mennyit kéne javítania, vagy hogy egyáltalán van-e esélye ebben a kategóriában.

A másik legyakrabban említett kategória - ami nem tartozik a bevándorlási kategóriák közé (!), az az ideiglenes munkavállalás. Itt sajnos nem minden szakma rúghat labdába, csak azok, amelyek: 1. az itteni hiánylistán szerepelnek, 2. rajta vannak azon szakmák listáján, amikhez nem kell HRSDC, azaz munkaengedély, vagy 3. a speciális szakmai csoportok egyike (pl. live-in caregiver, business people). Érdemes tudni, hogy sokan azért választják ezt az utat Kanadai letelepedéshez, mert két év itt eltöltött munkaidő (tanulóidőre is érvényes!) után, az ember beadhatja a kérelmet a letelepedéshez.
Akiknek tehát elérhetetlen a 67 pont a Skilled Worker-nél, azok megpróbálhatnak keresni egy itteni munkáltatót, aki foglalkoztatná őket és megkérvényezné számukra a munkavállalói vízumot. Tudjuk, hogy első hallásra sokaknak ez szinte reménytelennek hangzik... viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsére nem az. (Arról nem is beszélve, hogy úgy tűnik, Kanada az utóbbi időben "hamarabb" ad munkavállalói engedélyt, mint letelepedési papírokat...) Nézzetek utána, hogyan néz ki egy kanadai önéletrajz, készítsétek el magatoknak és hajrá!!!! :)

Borzasztó sokan írnak nekünk úgy levelet, hogy megosztják velünk, milyen szakmákkal és egyéb ismeretekkel rendelkezik a család, és ez alapján, mit gondolunk, mennyi esélyük lenne a kijutáshoz. Nos, meg kell mondjuk, ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés. Erre alapul tkp. a bevándorlási szakemberek munkája, plusz, minden eset egyedi, rengeteg sok apró dologgal, amiről első körben a levélíró nem is gondolná, hogy fontos, pedig egy kis darabkája lehet a teljes képnek.
Ezekben az esetekben legtöbbször arra fókuszáltunk, hogy a fentiek mellett, a megadott szakmákkal kapcsolatban adjunk hasznos, még több kanadai infót a lépések továbbgondolásához. Tudjuk, hogy szintén alapvető dolognak tűnik azt emlegetni, mennyire másképp működhet egy másik ország, egy és ugyanazon szakmai területet illetően.... mégis, azt tapasztaltuk, hogy az emberek erre gondolnak a legkevésbé.
A kijutás mikéntje az, amiről legtöbbször szó esik, de az itteni életkezdésről magáról kevesen gondolkodnak még otthonról. (Ennek is lehet egyik folyománya, amikor néhányan már innen írnak nekünk, kétségbeesetten, hogy a megígért segítség elmaradt és fogalmuk sincs, hogyan tovább...) Elég sokaknak vannak kanadai barátaik/rokonaik, akik örömmel látják az otthoni barátokat, mondván, "csak gyertek, majd mi segítünk munkát találni (netán már van is), elindítani a papírokat, akár szponzorálni is stb." Ne értsétek félre, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ezeket a kedves és örömteli felajánlásokat ne vegyétek komolyan, vagy hogy bármelyik is üres ígéret lenne. Az üzenetünk csakis annyi, hogy minél szélesebb körben nézzetek utána a doloknak, kérdezzetek, tervezzetek, és leginkább magatokra hagyatkozzatok, ne 100%-ban a nagybácsira/nagynénire stb. Egy példa: többször halljuk, hogy a távoli rokon a szponzorálást is felajánlja, azonban senki nem néz utána, hogy valójában ki is szponzorálhat egyáltalán... (nagybácsi/nagynéni sajnos nem...)

Ahogy említettük, sok minden másképp működhet itt, olyan dolgok is, amiről nem is gondolnátok. Újabb ok arra, hogy utánanézzünk bizonyos dolgoknak, mint pl. a saját szakmánknak. Erre van két nagyszerűen használható weboldal, amikről írtunk is a blogon. Az egyik a NOC rendszer, a másik a Work in Canada Tool. A kettő nagyszerűen kiegészíti egymást. A NOC rendszerből megtudhatjátok, hogy a szakmátokban milyen itteni szakmai munkakörök vannak (lehet ez teljesen eltérő, mint otthon), mik a feltételek, szakmai követelmények stb. Erre épülve a Work in Canada Tool arról ad információt, hogy egy-egy kanadai tartományban van-e a szakmátokra kereslet, mik a tartományonkénti különbségek, hol milyen a bérezés stb.
Mindkettőt nagyon melegen ajánljuk mindenkinek, aki itt akar dolgozni és letelepedni. Higgyétek el, rengeteg nehézséget spóroltok meg magatoknak, ha előre, időben felkészültök, mert sok nehézség a szükséges infók birtokában elkerülhetők!!

Végül, de nem utolsó sorban szintén valami olyasmit említünk, ami szükségtelennek tűnhet, de mégsem az: az angol (vagy francia) nyelv biztonságos szintű ismerete. Újra, nagyon sok fejfájást kerülhettek el azzal, ha valamennyire tudtok kommunikálni az itteni hivatalos nyelvek egyikén. A fekete munka itt nagyon nem divat (nem is javaslott...), azok pedig, akik így dolgoznak, rengeteg nehézségnek vannak kitéve. A munkáltató úgy használja ki őket, ahogy akarja, fizet, ha akar, ha nem akar, akkor nem fog (túl sok példát ismerünk erre, higgyétek el), ha valaki lebetegszik, ingyenes orvosi ellátás nincs, ha valaki mégis igénybe veszi, fizetheti azt évekig is... De nem is kell csak a fekete munkáról beszélnünk, hivatalos munkát is kemény dió találni angoltudás nélkül. Ha van itt rokon vagy barát, aki segít az első időkben, az rengeteget jelenthet, de a stressz azok számára, akik nem beszélnek angolul/franciául, többszöröse azokhoz képest, akik igen.

Azt tapasztaljuk, hogy azok, akik adnak maguknak elég időt és valóban felkészülnek erre a hatalmas lépésre, sokkal nagyobb eséllyel boldogulnak itt és sikerül elérniük azt, amit elterveztek. Ezzel szemben azoknak, akik csak belevágnak a nagy kalandba és majd meglátják, hogy alakul, több "meglepetéssel" kell szembesülniük... Közülük többen fordulnak vissza idővel, csalódottan, tele feszültséggel és rossz élményekkel, sőt, Kanadát/az itteni rendszert/embereket hibáztatva saját sikertelenségükért.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy csak az első út a helyes, a második pedig a helytelen. Mindenhol vannak kivételek, az emberek is különbözőek, másképp élnek meg dolgokat stb... mi csak a nagy számok törvénye alapján írjuk le azt, amit hallottunk, tapasztaltunk, láttunk.

Mivel a blog továbbra is él, így továbbra is várjuk hozzászólásaitokat, sőt bátorítanánk titeket az egymás közötti infómegosztásra. Ahogyan eddig mi közvetítettük felétek a levélírók tapasztalatait, ti is megoszthatjátok azokat itt a többiekkel, hiszen sosem tudjátok, kinek segíthettek. :) Aki névtelen akar maradni, az megteheti, hiszen nem fontos nevet írni a kommentek mellé. Továbbra is reméljük, hogy a Hello Kanada oldal hasznos információforrás marad számotokra, ahol támogatókra, segítőkre is találhattok.

Reméljük, hogy a blog magánlevelezés része sem tűnik el végleg! Amint kitaláljuk, hogyan működhetne gyorsabban és hatékonyabban, jelezni fogjuk. :)

Üdv mindenkinek,

Manka és Lívia

Így történt - 2. Gabi

2011-05-05T20:12:00.007-04:00

Gabi 2009. októberében kötött házasságot Montreálban, majd párjával úgy döntöttek, az országban marad és innen indítják el a szponzorálási kérelmet. Az ő története következik.

A házasságkötést követően az interneten kérvényeztük a hivatalos Marriage Certificate-et, amit aztán postán kiküldtek - 15 dollár.

Szükség volt még az orvosi vizsgálatra is, aminek az eredményét automatikusan küldik tovább a bevándorlási hivatalnak, ez 250 dollárba került.

Otthon a szüleim kérték ki számomra a születési anyakönyvi kivonatot, aminek az újabb kiadása egyébként már angol-francia nyelvű is, így fordítani pl. nem kell. A szüleim küldték el a Kivonat a bűnügyi nyilvántartásból nevű dokumentumot is, amelyet police certificate-ként fogadnak el (az erkölcsi bizonyítvány nem megfelelő) – ez beszerezhető az ottawai Magyar Nagykövetség közbenjárásával is, csak tovább tart.

Bizonyitani kell, hogy ez nem erdekhazassag stb, ezert erdemes a fontosabb esemenyekrol fenykepet beadni, repulojegyek masolata, esetleg levelezes. Amugy a rezidensi papirok kitoltesenel van egy ilyen szekcio, ahol reszletesen kikerdezik, hogy hogy ismerkedtunk meg, ott volt-e az osszes szulo az eskuvon, datumok stb.

A papiroknak 2 resze van. Az egyiket a „sponsor”, vagyis a szponzoralo szemely tolti ki, a masikat a „spouse” vagyis a szponzoralando szemely. Ezzel egyutt kell elkuldeni az osszes fent emlitett papirt vagy annak masolatat. A kitoltendo papirokat a kanadai emigracios weboldalrol le lehet tolteni:

http://www.cic.gc.ca/english/index.asp

Ha jol emlekszem volt egy olyan szekcio is, ahol megkerdeztek mit csinaltam es csinalok jelenleg, ez azert fontos, mert ugye nem dolgozhattam, mivel latogatoi vizummal („visitor visa) voltam az orszagban.

Ezt a paksamétát aztan elkuldtunk 2010 januar 2-an Vegreville-be. Januar 6.-an megkaptak. Elmeletileg vissza kellett volna jelezniuk, hogy megkaptak, ilyet mi nem kaptunk. De a mar emlitett kanadai honlapon erdemes beregisztralni es online lehet a statuszt ellenorizni.

Az elso korben kb. 1000 dollart kellett kifizetni (online fizetes). De ugyancsak ajanlottak nekunk az elejen, hogy fizessuk ki a 490 dollaros „Right of Permanent Residence” fee-t, mert ez ugyancsak leroviditi a procedurat (jo par honappal).

Mivel Quebec-ben vagyunk, ezert extran hosszu a procedura, mert van „federal” es „provincial” resz.

Mi juliusig nem hallottunk toluk semmit, ami nem volt valami megnyugtato. Akkor is csak egy levelet kuldtek, amiben arrol kerdeztek, hogy mit csinalok jelenleg. Es azt is megkerdeztek, hogy mit csinaltam 18 eves koromban, hogy miert, ki tudja?!

Fontos megemliteni, hogy kozben lejart a latogatoi vizumom (ugye az elso 6 honap automatikusan oke) de utana jelenkezni kell hosszabbitasra, amit azert erdemes megtenni 1 honappal a vizum lejarta elott. Nem veszesen draga (kb. 100 dollar, nem emlekszem pontosan), es meg kell emliteni, hogy milyen cimen kervenyezzuk.

Nem kell megijedni, ha a vizumunk lejarta utan meg nem kaptuk meg a kovetkezo vizumunkat, akkor sincs gond, legalisan tartozkodunk az orszagban, amig a dontes megszuletik. Csak tudjatok viszonyitani en 2x ujitattam meg a latogatoi vizumomat, mert annyira sokat kellett varni.

Hal’ istennek 2010 oszetol felgyorsultak az esemenyek.

Az elso igazan fontos dokumentum a „federal”-tol jobb 2010. oktober elejen, amiben tajekoztatast kaptunk arrol, hogy az ugyunk feldolgozas alatt all es hogy fizessuk be Quebec reszere a 250 dollart. Ez franciaul a „Demande parrainage familiar” nev alatt futott.

Ezutan november elejen jott meg Quebec-tol a CSQ-m, vagyis a „Certificat de selection du Quebec” es ezzel egyidoben a ferjemnek, hogy elfogadtak a jelentkezesunket. Majd december elejen ugyancsak 2 level jott, egy a ferjemnek, hogy elfogadtak ot, mint szponzor, masik nekem, hogy „eligible” vagyok a permanent rezidensi statusz megszerzesere.

December kozepen pedig egy ujabb, hogy befejeztek a papirjainkat es rovidesen ertesiteni fognak az interju idopontjarol, ahol meghozzak a vegso dontest. Ezzel a levellel egyutt kellett volna befizetni a „Right of Permanent Residence” fee-t, amit ugye mi mar megtettunk az elejen, igy egy masolatot kuldtunk a befizetesrol, illetve vissza kellett kuldeni egy nyomtatvanyt miszerint helyesek az adataim, ez volt a „Confirmation of Permanent Residence”.

Az utolso level 2011. januar 21-en erkezett, miszerint februar 2-an van az interju, amire mindkettonknek el kell mennie. Vinni kellett az utlevelunket, 2 tovabbi fotot rolam, az CSQ-t illetve meg nehany papirt. Az interju igazabol csak formalitas volt, 10 percnel nem tartott tovabb.

Aztan megkaptam a SIN szamomat, amivel mar akar aznap elkezdhetek dolgozni. A kartyat par hetre ra postaztak, majd a Permanent Residence kartyat valamivel utana.

Amit erdemes meg tudni, hogy addig nem tanácsos utazni, míg a rezidensi kartyat nem kapja kezhez az ember.

Amint megvan a rezidensi statusz, erdemes egybol elintezni a Health Insurance-t, mert 2 honapig tart mire az ember megkapja ahhoz a kartyat es addig nem is jar a biztositas.

En sokszor hivtam az emigracios vonalat, hogy informaciot kapjak, amit erdemes kihasznalni. De jo, ha tudjatok, hogy ok nem befolyasolhatnak semmit, nem gyorsithatjak az eljarast, tehat csak nemi utmutatast tudnak adni. Ha felhivjatok ezt a vonalat, akkor mindig legyen keznel az utlevel szamotok, az azonosito szamotok stb, hogy be tudjanak lepni az aktatokba.

2011-04-17T17:26:00.000-04:00

Csak egy rövid bejegyzés azoknak, akik az utóbbi hónapokban írtak nekünk, és még nem kaptak választ:

Az ünnepek után sokkal több és bonyolultabb leveleket/kérdéseket kaptunk, mint amiket képesek voltunk feldolgozni. Igy sajnos mai napig vannak olyanok, akik nem kaptak még választ a kédéseikre. Ezúton is elnézést kérünk tőlük, továbbra is igyekszünk minden egyes levélre válaszolni, mégha megkésve is!

Ha van olyan köztetek, akinek a válasz különösképpen sürgős lenne valamilyen határidő vagy más miatt, csak írjatok nekünk egy emlékeztető sort, és előbbveszünk titeket a válaszadással. :)

Üdv mindenkinek! Lívia és Manka

Változások az ideiglenes munkavállalási vízum körül

2011-04-02T14:43:00.000-04:00

2011. április 1-én új szabályozás lépett életbe az ideiglenes munkavállalási vízumra vonatkozóan.

Ennek a programnak a keretében a munkaadók alkalmazhatnak külföldi munkavállalót, ha megfelelően bizonyítani tudják, hogy az adott munkára nem találtak képzett kanadai munkaerőt. A változások érintik az ideiglenes munkavállalás hosszát, amely - bizonyos kitételekkel és kivételekkel - ezentúl nem lehet több 4 évnél. A rákövetkező 4 évben a külföldi munkavállaló nem kaphat ilyen engedélyt.

A teljes leírás elérhető a CIC honlapján ITT.

A kanadai állampolgárságról

2011-01-19T20:54:00.000-05:00

Gondoltam, itt is írok pár sort a kanadai állampolgárság megszerzéséről, ami valójában az utolsó lépés a kanadaivá válás útján.

Ahhoz, hogy valaki kérelmezhesse az állampolgárságot, letelepedett lakosi státusz és a kérelem beadását megelőző négy évből minimum 1095 (3 év), országon belül töltött nap szükséges. Ha négy éven belül van, a letelepedett lakosi státuszt megelőzően az országon belül töltött napok is beleszámítanak ebbe az 1095 napba, de csak fél napként.

A pontos feltételek ITT olvashatók.

A megfelelő papírmunka kitöltése és a kiszabott díjak befizetése után én 14 hónapot vártam, hogy behívjanak egy állampolgársági vizsgára. Hogy ne aggódjak túlságosan, nagyjából félidőben küldtek egy füzetet (elérhető: ITT), amely Kanada történelmét, földrajzát, politikai rendszerét stb foglalta össze, s amelyre a vizsga épült.

A vizsga 20 feleletválasztós kérdésből állt, ebből 15-re kell helyesen válaszolni. (Ezekre nagyon sok gyakorlókérdést találni az interneten, én EZZEL stresszeltem magam.)

Ekkor újra átnézik a letelepedési engedélyhez szükséges eredeti papírokat, feltesznek néhány egyszerű kérdést, egyrészt hogy a nyelvtudást mérjék, másrészt, hogy megbizonyosodjanak róla, történt-e valamilyen, a kérelem elbírálását befolyásoló esemény az életünkben.

Nem tudom, milyen gyakran fordul elő, hogy ezen a vizsgán valaki elbukik, ha mégis ez történik, még behívhatnak személyes beszélgetésre is stb...

Hivatalos "választ" és teszteredményt nem adnak ki, viszont 3-6 hónapon belül megkapjuk a behívót az állampolgársági ünnepélyre.

Ez már tényleg csak ceremónia, ahol azért még utoljára megnézik a papírjainkat, majd az eskü letétele és a himnusz eléneklése után hivatalosan is kanadai állampolgárokká válunk.

Kanadai állampolgárként szavazhatunk, jelöltként indulhatunk választásokon, és természetesen útlevelet kaphatunk.

Adni és kapni

2010-12-21T21:33:00.001-05:00

Volunteer Canada from The Greater Good on Vimeo.

A kanadai munkakeresés kapcsán az egyik szó, amivel az ember úton-útfélen öszzetalálkozik, az a "canadian experience". Legyen szó bármilyen szakmáról, a kanadai szakmai tapasztalat mindig és mindenkor nagyon sokat lendíthet a munkakeresés fázisán. Vannak szakmák, ahol enélkül szóba sem állnak az emberrek, vannak szakmák, ahol ennek említése plusz pontot jelent.
A leggyorsabb, legegyszerűbb módja a "canadian experience" megszerzésének természetesen az önkénteskedés. Sok helyen az önkéntes munkát egy kalap alá veszik a fizetett munkával, ha azt a szakmánkon belül végeztük. Nem az ellenérték ugyanis a lényeg, hanem maga a tapasztalat.
De miért is ilyen fontos a kanadaiaknak az önkénteskedés?

A csapatmunka, a problémamegoldó készség és a flexibilitás már jóideje azon első öt készségek között van, amit a kanadai munkavállalók keresnek, legyen szó akármilyen szakmáról. Ha az ember önkéntes munkát vállal, ezeket a készségeket egyértelműen fejlesztheti, de sok más pozitív hozadéka is van:

munkatapasztalatot szerezhet
építheti/bővítheti önéletrajzát
kapcsolatokat építhet - szakmait és barátit egyaránt
fejlesztheti az angol tudását
növelheti önbizalmát és önértékelését
segítheti a helyi közösségét és megismerheti a környéket, ahol él
megerősítheti célkitűzését a szakmáját illetően, hogy valóban ezt szeretné-e csinálni
ismereteket szerezhet a kanadai kultúráról, szokásokról, stb., stb.

Én magam is tanusíthatom, mennyire jó és hasznos dolog az önkéntes munka. Hiába volt meg mindenem ahhoz, hogy elkezdhessek az szakmámban dolgozni, mielőtt a szakmai önkéntes tapasztalat nem volt az önéletrajzomban, senki nem hívott be interjúra. A kanadai kultúrának nagyon fontos és szerves része ez, amiről azt gondolom, hogy mindenki csak profitálhat.

Mi a számodra megfelelő?
Statisztikák szerint Kanadában kb. 12.5 millió önkéntes ajánlja fel idejét 161.000 jótékonysági szervezetnek, ami kb. 2.1 billió önkéntes órát jelent egy évben. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sokféle lehetőség közül választhat az ember, ami leginkább megfelel a szükségleteinek és képességeinek. (A fenti videó fel is sorol néhány területet.) Íme három kérdés, ami segíthet a választásban:

Mit szeretnél a munkádért és idődért cserébe visszakapni? Miért szeretnél önkénteskedni? Ne felejtsd, teljesen normális dolog, hogy az adakozásért cserébe kapni is szeretne az ember valamit.
Mi az, amit fel tudsz ajánlani egy szervezetnek? Melyek azok a készségek, képességek, szakmai kompetenciák vagy személyes tulajdonságok, amikkel rendelkeze és amiket fel tudsz ajánlani? Ehhez nem árt persze egy kis önismeret sem. :) Például: jó vagy a szervezésben vagy tervezésben? Művészeti vagy sokkal inkább technikai beállítottságú vagy? Szeretsz csapatban dolgozni? Szeretsz kutatni vagy adatokat elemezni? Jó vagy a problémamegoldásban vagy a stratégiai gondolkodásban? Empatikus vagy? Tudsz-e kézzel fogható, praktikus dolgokat is felajánlani, úgy mint autóvezetés/szállítás?
Milyen jellegű/típusú önkéntes szerep férne bele a jelenlegi életstílusodba? Mit és mennyit tudsz felajánlani? Legyél realisztikus. Hány órát tudsz megosztani? Mi más fontos még?

Úgy mint utazási távolság,
egyedül vagy csapatban dolgozni,
Projecten dolgozni vagy emberekkel, állatokkal stb.
Telefonon, számítógépen dolgozni vagy emberközelben másokkal
helyi vagy nemzetközi dolgokkal szeretnél-e foglalkozni
kinti vagy benti munkát végeznél-e inkább stb, stb.

Néhány további tipp
Íme néhány további tanács, hogy az önkéntes munkádból a lehető legtöbbet hozd ki:

Vedd úgy az önkéntes munkádat, mintha fizetett munka lenne. Mások számítanak rád, hogy elvégzed, ami elvállaltál.
Légy felelősségteljes a munkáddal és döntéseiddel kapcsolatban.
Legyél rugalmas és türelmes - a feladatod idővel változhat, a források kimerülhetnek stb.
Mindenképp kérj referenciát a felettesedtől egy bizonyos idő eltelte után. Munkakeresés során ezeknek nagy hasznát veszed majd, hiszen mindenkinek fel kell mutatni néhányat - kettőt, hármat általában! Otthonról is hozható, de sokat nyom a latba, ha Kanadából való.
Végül, de nem utolsósorban - élvezd, amit csinálsz és érezd jól magad!

Ha valaki a téli időszak idején érkezik az országba, amikor mindenki meleg helyen igyekszik tölteni ideje nagy részét, az önkénteskedés különösen sokat segíthet. Az első időszakban, amikor az ember alig ismer valakit, amikor a baráti kör még nem alakult ki, kimondottan hasznos lehet, hogy ne otthon, a négy fal között töltse el a hosszú téli hónapokat, hanem emberek között, ismerkedve másokkal és az itteni kultúrával. (Egy szervezet a sok közül, ahol keresgélhetünk: Volunteer Canada)

Ezekkel a gondolatokkal kívánunk mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sok-sok sikert a jövő évre! Kívánjuk, hogy elérjétek, amit kitűztetek magatok elé és a cél felé vezető úton sokat tanuljatok és jól is érezzétek magatok!

Manka és Lívia

Hasznos infók tanároknak 2.

2010-10-05T10:28:00.007-04:00

Szakmától függetlenül, szinte mindenkinek akadályokkal kell szembenéznie, aki egy új országban a saját szakmáját szeretné tovább folytatni. Mint más területeken is, itt is nehézséget jelent, ha nem ismerjük alaposan a szakmánk kanadai rendszerét, azaz a dolgok menetének itteni mikéntjét. Mindannyian hozzuk magunkkal a saját országunk szokásait, viszont ne essünk abba a hibába, hogy csak aszerint akarunk máshol is érvényesülni. Mérjük fel a terepet, nagy szivességet teszünk ezzel önmagunknak. :)

Jelen pillanatban a munkavállalási lehetőségek az oktatás terén elég szűkösek. Persze azért munka így is akad, ráadásul egyre több tanár megy nyugdíjba minden évben. A nemzetközileg képzett tanároknak is az első és legfontosabb lépés az otthoni végzettségük kanadai elfogadtatása. Előfordulhat, hogy további kurzusokat kell majd venni, de az is lehet, hogy megfelelünk a kritériumoknak. Ugyanez igaz az angol nyelv elsajátításása is. Nézzük a tanárrá válás legfontosabb lépéseit:

A tanári pálya természetesen "regulated", azaz meg kell szereznünk a tartományi szakmai szervezet igazolását. Minden tartománynak megvan a maga követelményrendszere - ami általában a weboldalukon meg is található. (Példák: Ontario, Quebec, British Columbia...) Plusz hadd adjak még egy hasznos oldalt Ontarióra vonatkozóan. A bizonyítvány megszerzése gyakran elég hosszadalmas, szóval érdemes időben elkezdeni. Ne hagyjátok, hogy ez a kissé nehézkes procedúra elkedvtelenítsen titeket, a legvégén megéri a fáradtságot! (A jelentkezéshez ált. kell az otthoni, eredeti végzettség, beleértve a leckekönyvet is, angol vagy francia nyelvvizsga, kanadai munkaengedély és valamilyen, személyazonosságot igazoló dokumentum.)
A hosszú procedúra során előfordulhat, hogy további órákat/tanfolyamokat kell venni az elfogadtatáshoz vagy gyakorlati tapasztalatot kell szerezni a helyi iskolai rendszer megismerése érdekében. Az iskolarendszer megismeréséhez a legjobb mód az önkéntesség, a papírokhoz pedig érdemes megkeresni kimondottan külföldön képzett tanároknak szóló programokat (bridging programs for internationally trained teachers).
Amint megvan a tartományi igazolás, ismerjük meg a helybéli iskolai szervezeteket. Általában több is létezik, mint pl. az állami iskolák testülete, a katolikus iskoláké és lehet külön francia terület is. Két torontói példa: Toronto District School Board - TDSB, Toronto Catholic District School Board - TCDSB
Ezek után nézzünk utána, hogyan lehet jelentkezni egy-egy testülethez. Pl. a TCDSB az ApplytoEducation weboldalt használja, hozzájuk ezen keresztül lehet bejutni.
A tanári pálya leggyakrabban a helyettesítéssel (supply teachers)kezdődik. Ha jelentkeztünk egy testülethez, nézzünk utána a konkrét iskoláknak, ahol tanítani szeretnénk, és tudjuk meg, hogyan kerülhetünk fel a helyettesítő tanárok listájára. (A hely. tanárok azok, akik betegség stb. esetén beugranak a főállású tanárok helyett.) Előfordulhat, hogy a jelentkezéshez orvosi vizsgálat is kell, vagy az igazgató ajánlása. Ha ez a helyzet, akkor lépjünk kapcsolatba közvetlen az igazgatóval, kérjünk tőle egy időpontot és nyerjük meg őt személyesen. :)
A helyettesítő listára érdemes felkerülni helyi magániskoláknál is. A magánsuliknak megvan a saját követelményrendszerük (és talán nem ugyanaz a tartományi igazolás kell hozzá), habár az iskolai tanterv itt is a tartomány által rögzített. Érdemes lehet eleinte olyan vallású/kultúrájú/rendszerű iskolákat keresni itt, ami számunkra már ismerős.
Hívogassuk fel a sulikat és tudjuk meg, ki szervezi a helyettesítő tanárokat. Vannak sulik, ahol az egyes tanárok szervezik a helyettesítésüket, míg máshol pl. az igazgatóhelyettesé a feladat. Tudjuk meg minél több kapcsolati személy elérhetőségét és frissítsük az adatainkat rendszeresen.
Látogassunk iskolákat. Természetesen az egyik leghasznosabb módja munkát találni iskolákban, ha találkozunk tanárokkal, iskolai dolgozókkal. Mutatkozzunk be, hagyjuk meg a névjegykártyánkat, küldjük el ezután az önéletrajzunkat emailben. Azaz gondoskodjunk arról, hogy emlékezzenek ránk! :)
Ha megkapjuk az első hívást, tegyünk jó benyomást! Legyünk pozitívak és lelkesek, ismerkedjünk más tanárokkal az ebédlőben. A legtöbben abszolút ismerősek lesznek a helyzetünkkel és tudják, min megyünk keresztül.

Természetesen az csak egy lehetséges útja a munkaszerzésnek, biztosan vannak, akiknek más úton, más lépésekkel sikerült elhelyezkedniük kanadai iskolákban. (pl. nem említettük a magántanítványok fogadását a helyi iskolákból, ami szintén hasznos lehet...) Mégis, a fenti javaslatok elég általánosak, és akármerre is vagyunk Kanadában, sokat segíthetnek.

Legyünk kreatívak, kitartóak és türelmesek. A próbálkozásainkat siker követi majd, ha nyitottak vagyunk, és nem a négy fal között ülve keresünk munkát. Sok sikert mindenkinek!! :)

Hasznos infók iskolakezdés idején 1.

2010-09-01T23:42:00.001-04:00

Most, szeptemberben mi is lehetne aktuálisabb téma az iskolánál. A gyerekeknek az általános iskolára kell felkészülni, a tinédzsereknek a középiskolára vagy egyetemre, de gyakran a bevándorló felnőttek is, szakmájuknak/érdeklődésüknek megfelelően iskolát keresnek ilyentájt. A mostani bejegyzés első részében nekik adunk pár hasznos tippet, a cikk második felében pedig a Kanadában tanítani vágyó nemzetközileg képzett tanároknak.

Gyerekeknek:

Ha a család nemrég érkezett Kanadába, illetve egy bizonyos városba/városrészre, a kerületi iskolai központot kell felkeresni (általános és középiskola esetén is), hogy a gyermeket beirassuk.
Az általános iskolák gyakran évfolyamokra vannak osztva, úgy mint alapszint: óvodától harmadikig (primary grades: kindergarden to Grade 3); közép évfolyam: negyediktől hetedikig (intermediate: Grade 4-7). Néhol a középévfolyam ötödiktől nyolcadikig számít.
Az állami iskolák általában kedden kezdődnek, a Labour Day után közvetlen, és gyakran nincs még egész napos tanítás.
Az általános iskolákban nincs beiratkozási díj, de természetesen sok egyéb iskolai dolog van, amit meg kell venni évkezdés előtt. Az iskolák általában minden szülőt tájékoztatnak a szükséges felszerelésről.
A magániskola szintén választható lehetőség az államiak mellett, amik gyakran vallási alapúak. Sokan vallják, hogy az oktatási színvonal messze felette áll az állami oktatásnak, azonban a magániskolák költsége több ezer dollár is lehet évente.
Legtöbb esetben az iskola megkéri a szülőket, hogy hozzassanak gyermekükkel ebédet az iskolába. Mindenhol nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges étkezésre, így lehetőség szerint minél több zöldség, gyümölcs, szendvics vagy más egészséges étel kerüljön a gyerekek ebédlős dobozába. Sok iskola „nut-free”, azaz dió/mogyorómentes terület, hiszen sok gyermek allergiás rájuk. Erre érdemes odafigyelni.
A kanadai tanítási stílus merőben eltérhet attól, amit az ember otthon megszokott. Míg sok iskolarendszer a világon az információk memorizálására összpontosít, addig Kanadában az iskolarendszer legfontosabb értékei a kommunikáció és az analitikus gondolkodás.
Az állami iskolák mind indítanak ún. ESL (English as a Second Language) órákat, ahol az újonnan bevándorolt gyerekeknek segítenek elsajátítani az angol nyelvet.
A Settlement Worker-ök (szociális munkások) mindenhol megtalálhatók az iskolákban, akik hasznos információkat nyújtanak a szülőknek, segítik a beilleszkedést és érzelmi támaszt nyújtanak a gyerekeknek.

Tinédzsereknek:

Nagyon sok „Back-to-school” leárazások vannak ilyenkor szerte a városokban, ahol könnyebben beszerezhetők a fiataloknak szükséges őszi ruhák.
A középiskolák itt is félévekre (semester) osztottak, ahol a diákok négy tantárgyat tanulnak az első félévben, majd egy másik négyet a másodikban. „Report Card-okat” minden félév közepén és végén kapnak a tanulók, a fontos vizsgák pedig minden félév végén vannak.
Léteznek olyan iskolák is, amik nincsenek félévekre osztva, ott nyolc tantárgyat tanítanak végig egész évben. Az év itt három részre osztott, és Report Card-ot is háromszor kapnak a diákok.
ESL osztályok természetesen minden állami középiskolában (magániskolákban ritkán) is megtalálhatók.
A középiskolákban a diákoknak már van valamiféle választási lehetőségük a tantárgyakat illetően. Vannak tehát kötelező tantárgyak, mint pl. az angol és van nagyon sok választható, a könyveléstől kezdve egészen a művészeti tantárgyakig.
A középiskolai diákok mind kapnak az iskolában egy-egy zárható kis szekrényt (locker), amihez azonban a szülőnek kell majd biztosítania a zárat.
Elég sok középiskolai diáknak van félállása iskola mellett, de mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy ez ne menjen a tanulás rovására. Hasznos a diákoknak különféle iskola mellett egyéb tevékenységekben is részt venniük – legyen az pl. sport vagy önkéntes munka -, ami nemcsak jó szórakozás, de egyrészt készségfejlesztő, segít a beilleszkedésben / barátok szerzésében, másrészt a jövendőbeli egyetemnek pozitív képet mutat a felvételiző diákról.
A középiskolai diákok egyik legnagyobb kihívása az egyetem/főiskola felé vezető út egyengetése. Érdemes odafigyelni a szülőknek is, hogy a gyermek felvette azokat az órákat, amik szükségesek lehetnek a továbbtanuláshoz.

Felnőtteknek:

Mint nemzetközileg képzett szakembereknek (internationally trained professionals), gyakorta szükséges a már megszerzett végzettséget felfrissíteni, továbbfejleszteni Kanadába érkezvén. Nagyon sokféle lehetőség áll a rendelkezésünkre, kezdve az egyetemi/főiskolai degree megszerzésétől bizonyos kurzusok elvégézén át a különféle ún. bridging programokig, amik kimondottan a bevándorlő szakembereknek szólnak.
Fontos magunkkal hozni az otthoni végzettségünkről szóló papírokat, ha azt szeretnénk, hogy egy kanadai intézmény azokat beszámítsa.
Ha szeretnénk elfogadtatni az otthon megszerzett végzettséget, ki kell értékeltetnünk a kanadai rendszer szerint erre hivatott szervezeteknél (foreign credentials assessment services), mint pl a torontói World Education Services – WES vagy Montreálban a Centre d'expertise sur les formations acquises hors du Québec – CEFAHQ.
Ha a szakmánk Kanadában engedélyhez (licensed professions) kötött (mint a mérnöki, orvosi, könyvelői vagy a tanári szakma), akkor jelentkeznünk kell a területileg illetékes szakmai szervezetnél, akik lehet, hogy kimondottan igénylik majd az „upgrade-et”.

A tanároknak szóló második rész hamarosan. :)

Így történt - 1. Christine

2010-08-08T13:11:00.001-04:00

Christine a szülinapi ajándéksorsolásunk nyertese, akit egyébként a saját blogján keresztül is „megismerhettünk” egy kicsit. Férjével és nagyfiával Angliában élnek, ám álmaikban Kanada élt végcélként. Sajnos, terveiket keresztülhúzta a bevándorlási minisztérium, kérelmüket nemrégiben elutasították.

Christine nagyon kedvesen megosztotta velünk ennek a hátterét, hogy egy valós történettel is segíthessük olvasóinkat – még ha nem is pozitív, mégis sok fontos dolgot megtudhatunk belőle.

„Mindketten szakmunkások vagyunk, érettségivel, valamint a párom már élt és dolgozott Kanadában. Jelenleg egy szűkített szakmai lista van érvényben a bevándorlásnál, ebben a férjem kétféle módon is benne van, mert ő volt az utolsó évfolyamosok egyike, akik még komplex villanyszerelő bizonyitványt kaptak, ami mindenre jogosít.
Mivel lassan öt éve Angliában élünk, megvan ennek a brit megfelelője is, egy itteni bizonyitvány képében. Plusz az otthoni elismertetéséről szóló dokumentum.
A háta mögött 28 év szakmai tapasztalat. Erre alapoztunk.

A "könnyített" kezdő csomagot 2009 októberében küldtük el Kanadába. Ebben ugye még nem sok minden van benne az új módi szerint.
Karácsony előtt kaptunk egy emailt a hivataltól, hogy az első rostán átmentünk és legyünk olyan kedvesek, a teljes csomagot három hónapon belül elküldeni Bécsbe. Ekkor jöhetett az őrült kapkodás, hogy minden meglegyen időre. Végül még március végén sikerült elküldenünk rendben.

Májusban jött meg az elutasító válasz. Az indoklás szerint a magyar szakmunkás bizonyitvány nem megfelelő. A másik kifogás az volt, hogy a szakmai referenciákkal csak úgy 12 évre visszamenően rendelkezünk, ők pedig kérik visszamenőleg ezeket egészen 18 éves korig. Így ebből nálunk úgy 15 évnyi referencia hiányzott (ez a hátránya ha valaki picit idősebben kíván bevándorolni).
Valamint szóvá tették azt is, hogy a nyelvvizsgán csak minimumot sikerült teljesítenie. Az erről szóló fórumokat olvasgatva ezzel a problémával nincs egyedül, főleg mivel a vizsgán olyan kérdéseket tesznek fel, amire az anyanyelvén se tudna válaszolni, nemhogy egy idegen nyelven.

Az aktánkat lezárták, beadhatjuk újból, ha akarjuk.”

Házi kedvencek bevándorlása

2010-07-08T20:08:00.000-04:00

A háziállatok importját Kanadában a Canadian Food Inspection Agency (CFIA) ellenőrzi.

(megjegyzés: az alábbiak kizárólag a házi kedvencként tartott állatokra vonatkoznak, ha tenyészteni szeretnénk őket vagy kereskedelmi céllal hozzuk őket az országba, a CFIA honlapján olvashatók a teendők)

1) Kutyák

Ha a gazdival érkeznek: Nincs kötelező karaténban töltendő idő, arról kell igazolás, hogy az állat nem veszett. Ezt hatósági állatorvostól fogadják el, angol vagy francia nyelven, és az iratnak egyértelműen azonosítania kell a fajtát, színt, súlyt, a veszettség elleni oltás nevét a széria-számmal és az érvényességi idejével együtt (max. 3 év). Ha az érvényesség nincs feltüntetve, akkor úgy veszik, hogy egy évre sem érvényes. 3 hónapnál fiatalabb kutyáknál a veszettség elleni oltás nem kötelező.

Ha nem a gazdival érkeznek: a fentiek mellett szükség van még egy részletes állategészségügyi bizonyítványra, amelyet csak hatósági állatorvos tölthet ki (angol vagy francia nyelven). Ennek szintén egyértelműen azonosítania kell az állatokat és nyilatkoznia kell arról, hogy

az állatorvos azokat megvizsgálta,
bizonyos benne, hogy legalább 8 hetesek,
nem betegek,
6-hetes koruk után megkapták a következő oltásokat: szopornyica (distemper), hepatitis, parvovírus, parainfluenza
Kanadába való beutaztatásukat szükségtelen szenvedés nélkül meg lehet oldani (sérülés, betegség, kimerültség etc.)
az oltások dátumát, valamint hogy a kutyák származási országában a vakcina bejegyzett, annak nevét és széria-számát,
a vizsgálat dátumát és időpontját, az állatorvos olvasható kézírásával, és nyilatkozik arról is, hogy a kutyákat a vizsgálat után nem több, mint 72 (hetvenkettő) órával Kanadába szállítják.

2) Macskák

3 hónaposnál fiatalabb állatok mindenféle megkötés nélkül behozhatók.

3 hónaposnál idősebb állatok mellé kell a hatósági állatorvos által kiállított igazolás a veszettségről angolul vagy franciául (ugyanolyan módon, mint a kutyáknál). Állategészségügyi bizonyítványra elvileg nincs szükség, ez a légitársaságtól függ.

Mikrochipet sem a kutyáknál, sem a macskáknál nem kérnek.

3) Nyuszik (ha már így rákérdeztetek)

A házinyulak behozatala engedélyhez és karanténhoz kötött. Erről a folyamatról a tartományi CFIA-irodákban lehet érdeklődni. Ki kell tölteni az Application for Permit to Import nevű dokumentumot, valamint nyilatkozni kell arról, hogy a nyuszi személyes tulajdon és hogy velünk együtt érkezik az országba. A tervezett érkezés előtt min. 30 nappal érdemes megkérni az engedélyt, amelynek természetesen díja is van.

Ha az országba lépéskor nem tudjuk felmutatni a szükséges iratokat, kötelezni fognak arra, hogy megadott időn belül Kanadában gondoskodjunk az állatok oltásáról stb.

Ezenkívül külön megtalálható a hüllők és kétéltűek, madarak, halak, róka, borz, mosómedve és menyét-félék, mindenféle rágcsálók, skorpiók és pókok vonatkozó szabályok leírása.

Érdekes, hogy lovakat csak az Egyesült Államokból érkezve említ. Majmok, gorillák és tsaik nem jöhetnek.

Az utazás egyéb feltételeiről a légitársaságoknál kell érdeklődni, de általában (úgy tudom) max. 2 állatot engednek a kabinba, utasonként viszont csak egyet. A ketrecnek el kell férnie a lábunknál.

Emellett persze utazhatnak a poggyásztér egy elkülönített részében is, erre nem tudom pontosan, milyen szabályok vonatkoznak. Esetleg kommentben osszátok meg velünk, ti mit tudtok.

Átlagos feldolgozási idő: 26 hónap

2010-06-22T07:54:00.000-04:00

Hogy megtörjük kicsit a csendet, a mai Montreal Gazette-ből álljon itt egy rövid hír:

Egy új kimutatás szerint 2005 óta felére csökkent a bevándorló vízumok feldolgozásának átlagos ideje. A Richard Kurland bevándorlási tanácsadó által végzett vizsgálat szerint 2009-ben már csak 26 hónap volt az átlag várakozási idő, ellentétben a 2005-ben prognosztizált 50 hónappal.

A csökkenés oka, hogy a kormányzat 2008-ban bevezetett egy programot a "skilled worker" program jelentkezései feldolgozásának felgyorsítására (szakácsok, ápolók többek között).

Tavaly 14,917 engedélyt adott ki az ország olyan munkásoknak és családtagjaiknak, akik megfeleltek a kritériumoknak.

Az érme másik oldala, hogy a családegyesítési kérelmek feldolgozása viszont lelassult, különösen a szülők és a nagyszülők esetében (akiknél előfordulhat 5-10 év várakozás is). A gazdaság helyzete fontosabb a családoknál, összegezte Kurland.

Aki kíváncsi az eredeti cikkre, ITT elolvashatja.

Egy kis késedelem...

2010-06-14T19:20:00.002-04:00

Kedves Mindenki,

Először is szeretnénk megköszönni a bizalmatokat, amivel indulásunk óta kitüntettek minket, hiszen azóta is folyamatosan kapjuk a leveleket tőletek, amiben teljes nyíltsággal és bizalommal osztjátok meg velünk életetek fontos dolgait, kérdéseit. Szeretnénk ha tudnátok, hogy ezt abszolút nem vesszük készpénznek, sőt... így lehetőségeinkhez mérten továbbra is igyekszünk válaszolni minden egyes levélírónak, természetesen minél hamarabb.

Az utóbbi időben azonban kicsit lemaradtunk a válaszadással (sőt, a távollétem alatt abszolút Manka tartotta a frontot - hálás köszönet érte!!), és kapjuk is az érdeklődő leveleket emiatt. Szeretnénk nektek jelezni, hogy senkiről nem feledkeztünk el, minden levelet (valószínűleg) megkaptunk, de kicsit feltornyosultak a mi életünkben is a dolgok, ezért a késedelem. Ígérjük, hogy ebben a hónapban minden eddig érkezett levélre válaszolunk, s az új levélíróktól további türelmet kérünk. Továbbra is örömmel segítünk és adunk információt, ahogy eddig is, és a kis torlódásért újra elnézést kérünk.

Szép hetet mindenkinek és hamarosan jelentkezünk!

Manka és Lívia

Változások a menekültügyi rendszerben

2010-04-11T20:51:00.000-04:00

Az utóbbi időben sokan kérdeznek az otthonról érkező menekültáradatról. A téma az elmúlt egy évben vált különösen aktuálissá - az olimpiára látogató, majd menekültstátuszt kérőkről már nem is beszélve.

Tény, hogy mostanság nagyon sokan érkeznek Magyarországról menekültkérelemmel.
Tény, hogy Kanada nem fordítja vissza a kérelmezőket, hanem (akit már beengedtek) azok kérelmét megvizsgálják.
Tény, hogy eddig a folyamat sokszor évekig tartott, így vannak/voltak olyanok, akik akár 4-5 év után kapták meg pl. a visszautasító határozatukat.
Tény, hogy itt tartózkodásuk alatt a kérelmezők segélyt kapnak, és különféle segítségeket a mindennapi élethez.
Tény, hogy Kanada igyekszik mihamarabb munkavállalói engedélyt is biztosítani a várakozók számára, hogy ne csak a segélyből kelljen megélniük.
Tény, hogy a rendszert (ki)használva, nagyon sokan jöttek be az országba menekültként, kapták meg a munkavállalói engedélyt, majd állították le a menekültkérelmüket s tűntek el a hatóság szemei elől...
S az is tény, hogy Kanada ezen a 'lyukas' rendszeren nagyon hamarosan változtatni fog.

A változtatás több területet is érint majd.

Kanada a jövőben még több menedékjogot kérőt tervez befogadni az országba és még több pénzt szeretne pumpálni az itteni letelepedésüket/otthonteremtésüket segítendően. Ehhez azonban változtatások szükségesek. Az elbírásálási időtartamon feltétlenül csökkenteni fognak, hogy a valódi/hiteles menekültek minél hamarabb megkapják a papírjaikat, míg a nem megalapozott kérelmeket minél hamarabb elutasítsák.

Amint látjátok, a rendszer továbbra is nyitott marad, hiszen Kanada minden évben több menekültet fogad be, mint bármely más ország a világon. Csak Torontóba több, mint 8000 menekült érkezik minden évben, ami majd 10%-a az országba érkezőknek). Azonban a hézagokat be kell tömni, mert a rendszer kihasználása senkivel szemben sem tisztességes. Gondoljunk csak a hivatalos úton bevándorolni szándékozókra, akik gyakran szintén éveket várnak a papírjaikra, míg a menekültrendszert kihasználók nem valódi menedéket kérnek, csak egyszerűen kiskapukat keresnek.

Az új rendszer alapján a menekültjogot kérőket két nagy csoportba sorolják majd, mégpedig aszerint, hogy az illető "biztonságos" vagy "veszélyes" országból érkezik-e. Természetesen a csoportokat a kanadai állam előre meghatározza majd. A tervek szerint minden kérelmező első interjúja az érkezését követő 8 napon belül meg kell történjen, az ügy meghallgatása pedig 60 napon belül. A biztonságosnak ítélt országból így a kérelmezők egy hónapon belül vissza kell térjenek, az elfogadottak pedig megkapják a menekültstátuszt és igényelhetnek kanadai tartózkodási papírokat. Ezzel az új rendszerrel Kanada kb. 2500 több kérelmet tud majd elfogadni évente, mint eddig, s több pénz jut a menekültek új otthonteremtésének támogatására is.

Mindez számunkra, magyarok számára azt is jelenti, hogy Kanada nem a vízumkényszer bevezetésével tervezi megoldani a magyar és cseh menekültáramlatot, hanem egy hosszabbtávú megoldással és egy átláthatóbb rendszer bevezetésével.

Adózásról

2010-03-20T00:33:00.020-04:00

Amikor életszínvonalról beszélünk, elkerülhetetlenül felmerülnek a "de mégis, mennyi az annyi?" típusú kérdések, átlagkeresetek, árak, adók.

2005-ben az átlag éves jövedelem ~ $32600 volt Kanadában. Előttem a bérpapírom, nézzük, mit vonnak ebből le:
CIT - Canadian Income Tax - állami jövedelemadó
EI - Employment Insurance - foglalkoztatási biztosítás
CPP - Canada Pension Plan - állami nyugdíj
(QIT - Quebec Income Tax - tartományi jövedelemadó)*
(QPP - Quebec Pension Plan - tartományi nyugdíj)*
(QPIP - Quebec Parental and Insurance Plan)*
*A zárójeleseket értelemszerűen csak Quebecben

A munkáltató által utánunk fizetett díjak:
STD - Short-term Disability - rövidtávú betegbiztosítás
LTD - Long-term Disability - hosszútávú "rokkantsági" biztosítás

Kanadában kétlépcsős adórendszer működik: fizetünk az államnak, és a tartománynak, ahol élünk. Így aztán a könyvelők igazán jól élnek és keresett szakemberek, mert ember legyen a talpán, aki kiigazodik a két dokumentumon.
Pusztán tájékoztató jelleggel, a 2009-es évre szóló állami adóráták:
15% - $40,726 adóztatható bevételig,
+ 22% a következő $40,726 adóztatható bevételen (tehát a $40,726 és $81,452 közé eső összegre),
+ 26% a következő $44,812 adóztatható bevételre (tehát a $81,452 és $126,264 közé eső összegre),
+ 29% a $126,264 fölötti adóztatható bevételre.
A tartományi jövedelemadó

Quebec kivételével minden tartomány hasonló módon számítja a tartományi jövedelemadókat. Ez Albertában a legegyszerűbb, ahol mondhatni "tizedet" fizetnek a lakosok...
Quebecben (szintén 2009-re vonatkozó adat) 38385 dollárig 16%, afölött 76770 dollárig 20%, és afölött 24% adót csapnak az állami adók mellé. (Tehát nem a különbözeten fizetünk magasabb adót, hanem a teljes összegen: 20%-ot, ha mondjuk 38386 dollár az éves jövedelmünk...)
Az alábbi képre kattintva láthatják az egyes tartományok rátáit.
2007-ben országosan június 19-e volt az a nap, amikor már "magunknak" dolgoztunk, nem azért, hogy az adóinkat ki tudjuk fizetni (tax freedom day), Quebecben ez július 26-ra esett. (Mielőtt valaki ennek okán elijedne a tartománytól, megjegyzem, hogy ennek kiegyensúlyozására itt vmivel olcsóbb az élet).

Bevándorlóként az első év fontos, hiszen ekkor elvileg két országban is kell bevallást készíteni. Fontos tudni, hogy ha Kanadába érkezésünk UTÁN még volt Mo-n keresetünk, azt itt be kell vallani, de rögtön jóvá is írják. A bevallások beküldésének határideje magánemberek esetében április 30-a, cégek / vállalkozások esetén június 15-e.

A bevallás elkészítéséhez szükség lesz a 9-jegyű SIN-számra (Social Insurance Number) is.

Megtehetjük magunk is az interneten, kereshetünk könyvelőt (CA - Chartered Accountant), vagy pl. az HR Block kedves embereire bízhatjuk a papírjaink. De akár önkénteseket is találunk, minden egyéb infóval ITT.
A részletekbe, mit hogyan merre, nem mennék bele: nem értek hozzá, hosszú és bonyolult, ráadásul minden eset egyedi.

Linkek:
Canada Revenue Agency
Revenu Quebec
Statistics Canada

The Working in Canada Tool

2010-02-14T14:35:00.013-05:00

A NOC rendszeréhez szorosan kapcsolódva bemutatunk nektek egy másik nagyszerű eszközt, amit a NOC-kal együtt használhattok. A The Working in Canada Tool részletesebb és konkrétabb információkat ad majd nektek a szakmátokat illetően. Segíthet eligazodni, merre érdemes egy bizonyos képzettséggel elindulni, milyen különbségek lehetnek a tartományok között a szakmai feltételeket, bérezést vagy a szakmán belüli lehetőségeket illetően.

A NOC-nál három szakmát néztünk végig. Most egyet választottam ki, a szakács szakmát, amin keresztül bemutatom nektek a Working in Canada Tool használatát.

Amint látjátok, három lépcsőből áll a rendszer, aminek első lépéseként a pontos szakmánkat (Occupation) kell megtalálnunk. Így beírtam a keresőbe a választott szakmánkat: „Cook”.

Eredménynek 15 lehetséges csoportot kaptunk, amin belül én a „Cooks” csoportot választottam. Ennek száma, a 6242 megegyezik az előző bejegyzésben is megjelölt csoporttal.

Ezután – hogy egészen biztosan jól válasszunk – kapunk a választott csoportról egy rövid leírást. Ennek alapján eldönthetjük, valóban jól választottunk-e. Ha igen, máris nyomhatjuk a „Continue”-t. Ha nem, akkor kicsit lejjebb kereshetünk magunknak más kategóriát. A mi esetünkben jó a választás, így megyünk tovább. :)

Jön a második lépcső, azaz a tartomány kiválasztása. Ha valakinek nincs konkrét elképzelése/vágya, mint kanadai lakhely, javaslom, hogy a szakmátokat nézzétek meg több tartományban is, hiszen úgy látjátok majd a különbségeket – ha vannak. Én most Ontario tartományt választom, azom belül is Torontót.

A konkrét szakma és a tartomány/város kiválasztása után végre megkaptuk a kis riportunkat. Nézzük, mikről olvashatunk:

1. Újra kapunk egy összefoglalót a szakmánkról és ami nagyon fontos, választ arra a kérdésre, hogy a választott tartományban kiemelt szakmának számít-e a miénk. A szakácsoknak így jó hírem van: az övék Ontarió tartományban kiemelten keresett szakma. A Skilled Workerként való pályázathoz min. egy év gyakorlati tapasztalatra van szükség.

2. Arról már beszéltünk korábban, hogy minden szakma Kanadában vagy regulated, azaz szabályozott (még pontosabban engedély kell, hogy a terülten dolgozzunk) vagy non-regulated. A leírás szerint a szakács szakma csak Saskatchewan tartományban szabályozott.

3. A riport harmadik szekciójában pedig mindenféle hasznos infókat olvashattok a szakmátokról, úgy mint

- Main Duties (főbb feladatok a szakmán belül)

- Jobs & Skills Requirements (szakmai követelmények)

- Wages & Salaries (kereset)

- Outlook & Prospects (szakmai kilátások)

- Job Opportunities (munkalehetőségek)

- Education & Training (képzés & tréning)

- Associations & Unions (szakmai szövetségek, szakszervezetek)

- Language Assessment (nyelvi felmérés)

- Further Informations (egyéb infók)

A fentiek alapján pl. megtudhatjuk, hogy a szakácsok fizetése Torontóban átlagosan $11.95 óránként. A legmagasabb 17 dollár körül mozog, ami persze a szakmai tapasztalattal és a végzettséggel köthető össze. Ha az országos átlagot nézzük, akkor azt látjuk, hogy más szakmákhoz viszonyítva a szakácsok fizetése átlag alatti. Ha a szakemberek korához mérten nézzük a fizetéseket, akkor egyértelműen a 25-55 év közötti vagy afelettiek keresnek a területen a legjobban. A munkalehetőségek között jelenleg 309 munkaajánlat található. A tréningek szekció alatt hasznos szervezetek elérhetőségeit találjátok, akikkel érdemes lehet felvenni a kapcsolatot. Ugyanez vonatkozik a szakmai szervezetek alatt összegyűjtöttekre.

Nézzétek meg és használjátok a Working in Canada Tool-t, ami szerintünk nagyszerű segítségetek lehet a tájékozódásban. Ha kérdésetek lenne vagy valami nem világos, írjatok és igyekszünk segíteni.

A NOC rendszerről

2010-01-11T16:09:00.016-05:00

Az utóbbi egy évben bármikor, ha levelet kaptunk a kanadai munkavállalással kapcsolatban, egy dolog szinte majd’ minden alkalommal előkerült: ez pedig a NOC rendszere. Sokaknak, akik fordultak már hozzánk levélben, biztosan ismerős lesz ez az információs oldal, de szeretnénk, ha minél szélesebb körben ismertebb lenne és minél többen használnátok. Így ezévi első bejegyzésünkben a National Occupational Classification rendszerét szeretnénk bemutatni nektek.

Nagyon röviden a NOC a Kanadában létező több, mint 30 ezer foglalkozást szervezi rendszerbe (kb. 520 foglalkozási kategóriába), így óriási segítség lehet az itteni munkakategóriák megismerésében. Az adatokat a kanadai statisztikai hivatal 5 évente frissíti az éppen aktuális, országos munkaerőpiacnak megfelelően. Időközben folyamatos konzultációk zajlanak országos, tartományi és városi szinteken is, hogy a szükséges változtatásokat megtehessék. (A NOC tehát nem egy álláskereső oldal, hanem egyfajta elméleti hátteret nyújt az itt létező foglalkozási kategóriákról.)

Szintén pár mondatban a struktúráról:

A NOC rendszere három nagyon csoportra osztható:

1. „Major Groups” – azaz a legnagyobb csoport, ahol minden csoportnak van egy kétjegyű kódja.

2. A „Minor Group”-hoz tartozó kategóriáknak már három jegyű kódjuk van, amiből az első kettő a „major” csoportra utal.

3. A rendszer legalján pedig – „Unit Groups” -, a konkrét foglalkozásoknál négyjegyű kódok találhatók, azaz minden egyes kanadai foglalkozásnak megvan a maga NOC rendszerbeli kódja (amit érdemes is megjegyezni).

A rendszerhez tartozó segédanyagot itt érhetitek el, aki többet szeretne olvasni róla.

Ha (ezen az oldalon) megnézitek a NOC felépítését (a bal oldali linkek közül - Occupational Structure), akkor láthatjátok, hogy tízféle munkakörbeli nagy csoport van. Aki szeretné a mátrix alapján maga megtalálni a saját szakmáját, innen kiindulva megteheti.

Szerintem hasznos tapasztalat lehet ez a kis felfedezés, jobban átlátjuk majd ezáltal az egész felosztást. Arról nem is beszélve, hogy „útközben” sok más olyan foglalkozással is találkozhatunk, ami közel állhat a miénkhez, és otthon talán ilyen formában nem is létezik. Azt gondolom, hogy a rendszernek ez az egyik legnagyobb előnye számunkra, külföldről jött szakemberek számára, hogy rádöbbenünk, nem csak abban a „konkrét” munkakörben lehetséges elhelyezkednünk végzettségünk alapján, amiben otthon dolgoztunk, hanem más rokonszakmák felé is érdemes nyitottnak lennünk.

Nézzünk most meg három, teljesen különböző és a levelekben gyakran megjelenő munkakört:

A. Legyen az első a szakács szakma:

- A tíz nagy csoportot nézve a cukrászt én a 6-osban kezdeném el keresni, ami a „Sales and Service Occupations” nevet viseli.

- Ezalatt én most a 62-es „major group”-ba nézek bele,

- amin belül rögtön látjátok majd a 624-es minor csoportot, ami a „Chefs and Cooks” (itt jegyzem meg, hogy rögtön alatta a 625-ös a Butchers and Bakers, ugyanis több ízben kerestek már minket cukrászok is)

- A végső csoportunk jelen esetben a Cooks, ami a 6242-es kódot kapta, de aki ebben a szakmában járta, biztosan érdemes körülnéznie a Chefs csoportban is, de akár a Bakers kategóriában is.

Mit találunk végül a konkrét munkaköröknél?

Ahogy most a szakácsoknál is látjátok, van egy általános leírás magáról a szakmáról, csak pár mondatban.
Alatta egy nagyon hasznos felsorolás a konkrét itteni állások konrét itten elnevezéseiről, úgy mint ’apprentice cook’, ‘cook’, ‘dietary cook’, ‘first cook’, ‘grill cook’, ‘hospital cook’, ‘institutional cook’, ‘journeyman/woman cook’, ‘licensed cook’, ‘line cook’, ‘second cook’ vagy ‘short order cook’.
Ami szintén lényeges, itt olvashattok a munkakör főbb feladatköreiről,
s ami tán még lényegesebb, a felvételi követelményekről. :)
Ezután, az egyéb plusz információk mellett más csoportok kódjait, neveit is olvashatjátok, ahol még érdekes lehet körülnézni a szakmabelieknek.

B. Második példa a szobafestő.

- A tíz nagy csoportból induljunk el a 7-esben Trades, Transport and Equipment Operators and Related Occupations.

- Rögtön az első Major Groupnál meg is állhatunk – 72/73 – Trades and Skill Transport and Equipment Operators

- Nos, megmondom őszintén, nem szakmabeli lévén itt kicsit zavarba jöttem, de talán a 729-es minor csoporthoz mennék – Other Construction Trades...

- ... amin belül a 7294-es konkrét csoport a Painters and Decorators

De egészen biztos vagyok benne, hogy itt eddigi tapasztalattól függően sokfelé mehetnek az érdeklődő szakemberek...

C. Még egy példa végezetül, mondjuk legyen a fogorvosi szakma:

- 3-as nagy csoport – Health Occupations

- Szintén rögtön az első Major Group érdekes nekünk – a 61-es – Professional Occupations in Health

- Minor Group a 311-es – Physicians, Dentists and Veterinarians

- Majd végül a 3113-as konkrét csoport a fogorvosoké.

A szakmák megkeresésének rövidebb módja a nyitóoldal alján található Gyorskereső (Quick Search), ahová beírva a szakmánk itteni megfelelőjét, szintén eljutunk a végcélig. Ha először itt kezdünk, később mindenképpen ajánlom, hogy ha időnk engedi, nézzük végig a szakmánk pontos elhelyezkedését a kanadai rendszerben. Hasznos lehet...

Sikeres keresgélést/nézelődést! A felmerülő kérdéseket várjuk a megjegyzésekben! :)

Buék és dobpergés....

2010-01-01T12:17:00.040-05:00

Amikor egy éve beszélgettünk, ötleteltünk, s végül elindítottuk ezt a blogot, úgy gondoltuk, lesz rá "némi" kereslet, végülis kaptunk érdeklődő leveleket innen-onnan, de arra egyikünk sem számított, ami végül történt:

Majdnem 15,000 egyedi látogatás és több, mint 37,000 oldalbetöltés. A képen is jól látszik, ahogy egyre többen jöttetek - köszönjük! Kérdéseiteket, észrevételeiteket továbbra is várjuk és örömmel segítünk, adunk információkat, ha tudunk. :)

Nem meglepő talán, hogy a legtöbben Magyarországról érkeztek:

Összesen 25 bejegyzés született, igaz, júliusban egy kedves olvasónk felvetésére klubot indítottunk a Facebookon és az Iwiwen is. Ezeket majd szeretnénk jobban kihasználni a következő évben. Készült velünk egy rövidke interjú is, amely a HRPortálon olvasható.

A blogon közzétett hozzászólásokon kívül sok-sok levelet kapunk tőletek. Megtisztelő, hogy bizalmatokba fogadtok és hozzánk fordultok kérdéseitekkel. Előfordul, hogy úgy érezzük, mi ehhez kicsik vagyunk, nem elég a tudásunk, de olyankor is igyekszünk utánajárni a dolognak, s valami támpontot adni. Az elmúlt két hétben kicsit feltorlódtak talán a levelek, de aggodalomra semmi ok, hamarosan visszaállunk a régi kerékvágásba, és levél válasz nélkül nem marad.
Ezenkívül az is remek érzés, hogy vannak olyan olvasóink, akik már Kanadában élnek - rájuk és a tapasztalataikra továbbra is számítunk és örülünk, hogy van, akivel személyesen is találkoztunk már. Terveink szerint 2010-ben újabb sorozatot indítunk, amelyben már itt élő magyarok mesélnek arról, hogyan, miért jöttek, milyenek voltak az első tapasztalataik.
Ehhez jelentkezőket is szívesen várunk!

És akkor végül a nyereményjátékról... Tizenhat helyes megfejtés érkezett arra a kérdésre, hogy mit jelent a Kanada szó és honnan ered. Ahogy az alábbi képeken is látjátok majd - ígéretünkhöz híven - összeültünk mi ketten az internet segítségével és közösen kisorsoltuk a nyertest. :))

Így tehát a nyertes.... (itt jön a dobpergés) ..... a kilences számú.... CHRISTINE!!!!!! :)))))))))))))))

Nagyon gratulálunk Christine-nek, aki felé hamarosan el is indul majd az ajándékcsomag. Christine, légyszi írj nekünk egy e-mailt a hellokanada@gmail.com címre a lakcímmeddel együtt, hogy mielőbb postázhassuk jól megérdemelt ajándékod. :)
A többieknek is köszönjük, hogy játszottak! Ez volt az első, de egész biztosan nem az utolsó játékunk. ;)
Boldog új évet, minden jót!

Lívia és Manka

Békés karácsonyt!

2009-12-22T13:27:00.001-05:00

Minden kedves olvasónknak kívánunk szeretetteljes, békés ünnepeket és boldog új évet!

Lívia és Manka

Ui: Ne felejtsétek, még néhány napig várjuk a kommenteket a szülinapi nyereményjátékhoz is!

Szülinapi játék - 1 évesek leszünk!

2009-12-05T15:25:00.001-05:00

Hamarosan egy éves lesz a blog, és arra gondoltunk, egy kis játékkal örvendeztetünk meg benneteket. A következő kérdésre kommentben kérjük a választ és a helyes választ adók között kisorsolunk egy kis ajándékcsomagot. Vízumot nem adhatunk, de ígérjük, csupa remek kanadai dolog lesz.

A kérdés pedig:
Mit jelent a Kanada szó és honnan ered?

A kommentek beérkezésének határideje 2009. december 31-e. Mivel újévi gyerekek vagyunk, az első bejegyzésünk január 1-én volt, az új év első napján (esetleg a másodikon, a szilveszteri pezsgő mennyiségétől függően) táv-összeülünk és sorsolunk.

Apróbetűs rész: nyugodtan írjátok a válaszokat. Mivel sorsolunk, nem feltétlenül az első helyes megfejtőé a díj. :)

Addig is mindenkinek kellemes karácsonyi készülődést!

Lívia és Manka

Külföldi szakképesítések elismeréséről (rövid hír)

2009-11-30T21:34:00.006-05:00

Cikk a CBC.ca-n

A kanadai kormány mai bejelentése szerint a külföldön képzett szakemberek bizonyos csoportjai a képzettségük kanadai elismertetésére való jelentkezéstől számított egy éven belül tudni fogják, az lehetővé teszi-e számukra, hogy Kanadában munkát vállaljanak.

2010. decemberétől kezdődően a külföldi diplomával rendelkező építészek, pénzügyi auditorok és könyvelők, gyógyszerészek és bejegyzett ápolók lesznek azok, akiket első körben bevonnak ebbe a kezdeményezésbe.
- Az eddigi rendszer szerint a Kanadába érkezéstől akár két évbe is telhetett, míg valaki egyáltalán megtudta, hogyan és miként fogadják el a képesítését - mondta Diane Finley munkaügyi miniszter. - Nemcsak az újonnan érkezőknek, a kanadai gazdaságnak is fontos, hogy a tanulmányaikat itt hasznosíthassák.
A következő nyolc szakma kerül arra a listára, amelynek 2010. december 31-e után egy éven belül feldolgozzák a kérelmeit:
* Építész
* Ápoló (registered nurse)
* Mérnök
* Auditor és könyvelő
* Labortechnikus
* Foglalkoztató terapeuta
* Gyógyszerész
* Fizioterapeuta

2012. december 31-ét követően újabb hat szakma kerül majd a listára:
* Orvos
* Tanító / tanár középiskoláig
* Fogorvos
* Műszaki technikus
* Bejegyzett ápoló (licensed practical nurse)
* Röntgentechnikus

Statistics Canada adatai szerint a bevándorlók 60%-a nem azon a területen dolgozik, mint hazájában. Emellett a 25-54 év közötti bevándorlók 42%-ának magasabb a képesítése, mint amit a munkája megkíván. Kanadai munkavállalóknál ez a szám 28%.

Kérdések és válaszok

2009-11-18T08:00:00.001-05:00

Kérdések és válaszok

Imma Új-Zélandon megírta a kivándorolni vágyók kiskátéját, amit mindenkinek érdemes elolvasni és megszívlelni. Akár kötelező olvasmány is lehetne: ITT.

Ennek mintájára, a levelekben gyakran visszatérő kérdésekre reagálva álljon itt egy kis kanadai kérdés-válasz.

K: Hogyan kezdjek neki?

V: Jól kigondolt kérdésekkel és hozzájuk minél őszintébb válaszokkal , amiket magának tesz fel az ember:
1. Miért éppen Kanada, ha mehetnék közelebb is? Onnan nem tudok majd csak úgy hazaugrani egy hétre, gyakran sürgős/nagyon fontos esetekben sem.

2. Mit szeretnék elérni a kivándorlással? Mi a célom? Jobb munkalehetőségek? Más életkörülmények? Jobb jövő a gyerekeknek? stb. stb. Mi az igazi mozgatórugóm?

3. Milyen módon tudok kijutni? Tisztában vagyok-e a kanadai lehetőségekkel, esetleg összehasonlítva más országokéval? (Igen, ez a rész sok kutatást, utánajárást, infógyűjtést jelent.)

4. Milyen szaktudásom, képzettségem, nyelvtudásom van, no és mennyi pénzem az elinduláshoz?

5. Családdal (házastárs, gyerekek), vagy egyedül vágjak-e először neki?

6. EL tudom-e fogadni, hogy új életet kezdeni egy új országban gyakran évekre visszalépést jelenthet a mostani, megszokott életszínvonalamtól. A jobb nem jön azonnal!! Nem lesznek a megszokott a támaszok, gondolok itt a barátokra, a családra, az ismerősökre.

7. Elég nyitott és elfogadó vagyok-e más kultúrák/más emberek/más gondolkodásmód iránt? Talán erre mindenki rögtön rávágja, hogy hogyne, persze... Azonban meglepően sokaknak vannak nehézségei a beilleszkedéssel és elfogadással, ami sok feszültséghez vezet. Ez a feszültség csak tovább nehezíti az eleinte amúgy sem egyszerű életet, sok kapcsolatot/házasságot tesz tönkre. Hiába vagyunk meggyőződve a magunk igazáról, egy más országban másképp intézik a dolgokat, nekünk kell eleinte alkalmazkodni, átállni, változtatni.

K. Érdemes-e bevándorlási szakember segítségét kérnem?

V: Az attól függ. 1. Például hogy mennyire vagy hajlandó te magad utánajárni a dolgoknak. Ha már megvan, melyik utat választod a lehetségesek közül, akkor a letölthető nyomtatványok mellett egy igen alapos kitöltési útmutató is rendelkezésre áll, ami mindent szépen sorbavesz: mi szükséges a beadáshoz, mit kell csatolni és lefordítattni, mit kell összeszedni, honnan, hány példányban stb. Szóval a nagyja összeállítható magatoktól is. A legvégén esetleg érdemes lehet megnézetni a paksamétát egy szakemberrel, hiszen ha valami hiányzik, kérdés nélkül visszadobják a csomagot és oda a befizetett pénz is.

2. Aki a pontrendszerrel szeretne jönni, annak talán még érdemesebb már azt leellenőrizni az elején, hogy valóban megvan-e a szükséges 67 pont. Ugyanis a szakemberek elmondásai szerint elég sokan számítják félre önmagukat. A tuti pontszám ebben az esetben az egész rendszer alapja.

Szóval vannak pontok, ahol érdemes lehet tanácsot, másodvéleményt kérni, ezek anyagilag sem annyira megterhelőek. Az egész hercehurcát szakemberre bízni azoknak ajánljuk csak, akik vagy nem beszélnek angolul egyáltalán (reméljük, ez a csoport egyre kisebb), vagy aki abszolút bizonytalan magában és hajlandó egy viszonylag nagyobb összeget erre áldozni. Tény az is, hogy egy szakmabeli sok egyéb kérdésben is segítségetekre lehet, szóval egy jó kapcsolat sosem árt.

K: Na jó, de mégis hova menjek?

V: Térkép elő, és... Viccet félretéve, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a legtöbb bevándorló – micsoda meglepetés – Torontóban, Vancouverben és Montreálban találja meg a helyét. Ezeken kívül is vannak gyönyörű helyek az országban, nagy városok, érdemes utánanézni a tartományi programoknak, hogy megtudjátok, melyik hely áll ahhoz a legközelebb, amit szeretnétek.

K: Találok-e majd munkát angol / francia nyelvtudás nélkül Kanadában?

V: Nem. Ha mégis, akkor nem azt, amit szeretnél, amennyiért szeretnéd, ahol szeretnéd. De a legjobb, ha nyelvtudás nélkül arra készültök, hogy nem. Ha boldogulni szeretnétek itt, akkor nagyon fontos a jó angol nyelvtudás, Quebecbe igyekvőknek ugyanez vonatkozik a franciára (is).

K: Vállalhatok-e munkát turistaként?

V: Nem.

K: A nagybácsim / unokatestvérem kint él, ő szponzorálhat-e engem?

V: Nagy valószínűséggel nem. Korábban már írtunk a családtagok szponzorálásáról, itt elolvashatók a feltételek.

K: Milyen az élet Kanadában?

V: Alapvetően nyugodt, de ez mindenkinek szubjektív, illetve aki akarja, az itt is megtalálja magának a jót / rosszat igény szerint. Az emberek tartózkodóbbak – ami eleinte furcsa lehet-, de segítőkészek, barátságosak. Nem jobbak vagy rosszabbak, nem butábbak vagy okosabbak, egyszerűen csak mások. Sokan nem gondolnak erre, de itt is éri az embert kultúrsokk, hiszen ez egy teljesen más világ, nem Európa!

Viszont aki hajlandó keményen (és tisztességesen) dolgozni, az szépen haladhat előre, van perspektíva, ami viszi az embert előre. Sokan esnek abba a „hibába” (amivel igazából csak a maguk életét nehezítik), hogy mindent az otthonihoz hasonlítanak és eszerint minősítenek is. Sokkal hamarabb beilleszkednek azok, akik a körülöttük lévő világot annak másságával együtt fogadják el, próbálják inkább megérteni és megtalálni a helyüket benne.

K: Tényleg hideg van télen?

V: Tényleg. A tél október végétől-november elejétől április végéig tart, ebből a január-február a leghúzósabb. Ha nem szeretitek a nagy havat, a szelet, a jeges esőt, és ezeknek bármilyen arányú keverékét, lehet, hogy máshol jobban érzitek majd magatok.

Természetesen vannak enyhébb éghajlatú városok, pl. Vancouver, ahol a havat-kemény telet esőre váltották be.

Öt perc hírnév

2009-11-06T15:13:00.002-05:00

Még a nyáron keresett meg bennünket a HRPortál egyik újságírója, Imre, és arra kért, válaszoljunk a kérdéseire a kanadai élettel, munkavállalással, boldogulással kapcsolatban. Mi ezt nagyon szívesen megtettük, és a cikk egy, a külföldi munkavállalást bemutató sorozat részeként mától olvasható az interneten.

"Kanada az egyik olyan ország a világon, ahol éves viszonylatban a legtöbbet dolgoznak a munkavállalók: egy évben két hét szabadság jár, akár 25-30 évnyi munkaviszony után is. Ennek ellenére meglehetősen vonzó a munkavállalás szempontjából, mivel a kanadaiak kínosan ügyelnek a szabályok betartására, az élhető munkahely kialakítására - számolt be a HR Portálnak három, Kanadában új életet kezdő magyar."

A cikk folytatását ITT olvashatjátok.

Köszönjük a lehetőséget a bemutatkozásra, és az ide vágyóknak kívánunk kitartást, hogy elérjék álmaikat.

Kanadai életkezdés 3. – Transferable skills and self-assessment

2009-10-07T07:20:00.002-04:00

Ahogy a legutóbbi részben is említettük, nem egyszerű az alapoktól új életet kezdeni IEP-ként, azaz külföldön képzett szakemberként. Sokan ütközünk akadályokba a saját végzettségünket illetően, hiszen előfordul, hogy egy külföldi diploma itt, Kanadában nem ugyanolyan besorolásba esik, mint otthon. Így nagyon hasznos, ha ennek már a kiutazás előtt alaposan utánanézünk, sőt, ha lehetőség van rá, akár magát a kiértékelést is elindíthatjuk.

A végzettség/szakmai tudás mellett a nyelvtudás számít még elsődleges és legnagyobb akadálynak új életünk kialakításában. Szinte minden esetben, akinél csak lehetséges, melegen ajánljuk a levélben érdeklődőknek, hogy ugorjanak fejest az (úticéltól függően) angol és/vagy francia tanulás rejtelmeibe, hiszen elmondhatatlan sokat segít majd az első időkben.

Mindettől függetlenül, az általános tapasztalat szerint azoknak is lesznek/vannak nehézségeik, akik magabiztos nyelvtudással érkeznek. Ezt én magam is tanúsíthatom. Ettől azonban nem kell megijedni, nem is azért írok erről, hogy bárkit megijesszek, inkább azért, hogy erre is tudatosan felkészüljetek.

Azt hiszem elmondhatjuk, hogy a legtöbb IEP biztos tudással, kreativitással, nyitottsággal és hasznos készségekkel/képességekkel érkezik, azonban amint elindulnak az itteni mindennapok, itt is-ott is akadályokba ütköznek, és azt látják, hogy a magukkal hozott tudást nem tudják úgy hasznosítani, ahogy azt elképzelték.

Ugyanis 1) nyelvi nehézségeik vannak, 2) dokumentációs problémákba ütköznek, 3) a kulturális sokk szintén mindenkit megérint, 4) arról már nem is beszélve, hogy legtöbbünknek nincs kanadai tapasztalata, amit a legtöbb munkáltató kérne tőlünk.

Nagyon fontos, hogy ezeket észben tartva ne feszítsük túl magunkat az első időkben és ne várjunk önmagunktól vagy párunktól csodákat. Adjunk időt magunknak/egymásnak, legyünk elnézők, megengedők és szépen lassan mindennek eljön az ideje.

Talán vannak, akik azt gondolják most, hogy erre nem lesz idő, hiszen gyerekekkel vágnak neki a nagy váltásnak. Mégis azt válaszolnám erre, hogy a kettő nem zárja ki egymást. A türelem nem azt jelenti, hogy hónapokig kell majd várni egy munkára vagy beletörődni, hogy nem értjük a többieket. Sokkal inkább azt, hogy ne rögtön álmaink munkáját akarjuk megtalálni, hanem egyszerűen kezdjük el valahol és idővel egyre biztosabban haladhatunk álmaink felé. Közben javul a nyelvtudásunk, kanadai tapasztalatot szerzünk, sok más emberrel megismerkedünk, ami mind-mind segítségünkre lesz az úton.

A különféle akadályok közül maradjunk most a munkakeresésnél, illetve a szakmai életünknél. Mint külföldi szakembereknek, nagyon fontosak az ún. transferable skill-ek, azok a készségek, amiket igaz mérni elég nehéz, de hozzuk őket magunkkal és amelyek segítenek nekünk életünk különböző területein. Szakemberek szerint a legtöbb ember több, mint 700 ilyen készséggel rendelkezik, amiket folyamatosan újítunk, erősítünk, tesztelünk. Használjuk őket otthon, a munkahelyen, társaságban, a telefonon, interneten stb. Csak hogy egy egyszerű példát említsek: ahhoz, hogy másokkal gördülékenyen kommunikáljunk – figyelünk, feldolgozzuk a kapot információt, reagálunk rájuk, és különféle konstuktív módokat keresünk arra, hogy megértessük magunkat.

Amikor a kanadai munkáltatók ezeket az átalakítható készségeket vizsgálják egy interjú során, azt figyelik, hogyan vagyunk képesek a már meglévő készségeinket hatékonyan felhasználni különféle munkahelyi szituációkban. Ilyen készségek tehát pl. a csapatmunka, a hatékony kommunikáció vagy a kreatív problémamegoldás. Ahhoz, hogy ezeket a meglévő készségeinket valóban fel tudjuk mutatni jövendőbeli munkáltatónknak, kell tudnunk beszélni róluk, hogyan tanultuk ezeket, mit tanultunk belőlük vagy hogyan használtuk már fel e tudásunkat.

Mindehhez érdemes végignézni ennek a pdf-nek az anyagát, ahol kimondottan a transferable skill a téma. Egy új országban, ahol értelemszerűen sok információnak (törvényeknek, szabályoknak, forrásoknak, szervezeteknek stb.) nem vagyunk még birtokában a szakmánkat illetően, erősen támaszkodhatunk ezekre az átültethető készségekre. A lényeg, hogy bebizonyítsuk, képesek vagyunk tanulni, a fejünkben már meglévő rendszereket újraértelmezni, átültetni és nyitottak vagyunk új szemléletmódokra, amikhez a fenti készségek mind-mind segítségünkre vannak.

A cikk mellé még íme egy teszt a különféle tanulási stílusokról, ami szintén hasznunkra válhat. Ha a teszt után beazonosítottuk magunkat, a típushoz kötve is gyűjthetünk különböző készségeket önmagunkról, amiket gyakran kérdeznek egy-egy állásinterjú során.

Azoknak, akik több időt szeretnének szánni az önelemzésre, azaz a self-assessment-re, még egy további tesztet ajánlok figyelmükbe, ami Carl Jung nevéhez kötődik. Az eredmény alapján több érdekes elemzést is olvashattok majd a saját típusotokról, amihez karrier tanácsok is társulnak.

A self-assessmentre nem azért van szükség, hogy jobban megismerjük önmagunkat (hiszen nagy valószínűséggel már tudjuk, mit akarunk), hanem hogy minél eredményesebben legyünk képesek magunkat eladni, tudásunkat/képességeinket felvázolni, azaz önmagunkat egy jó és értékes munkaerőnek bemutatni.

A self-assessmentet már csak azért is ajánlom, mert számomra úgy tűnik, hogy nagy általánosságban a kanadaiak pontosabb képpel rendelkeznek önmagukról, szebben és artikuláltabban képesek önmagukról, önmaguk pozitív, negatív tulajdonságairól beszélni, mint talán mi.

Úgy gondolom, hogy mi kevésbé kerültünk tanulmányaink során olyan helyzetbe, hogy önmagunkat kelljen elemezni, értelmezni, így sokaknak talán a munkakeresés időszaka lehet az első ilyen szituáció. Ezek a különbségek állásinterjúk során még jobban felerősödhetnek, amire tehát szerintem érdemes jobban rákészülni.

Fontos tudnunk azonban, hogy külföldről érkezve is sok-sok mindenre megvan az esélyünk, lehetőségünk, hiszen temérdeknyi értékes tudást hozunk magunkkal! Egyszerűen csak meg kell tanulnunk az itteni játékszabályokat és azok szerint lépni. Ehhez pedig az önismeret, önmagunk elemzése egy fontos eszköz. :)

Sok sikert mindenkinek!!

Hogyan segít Kanada? 2.

2009-09-23T19:22:00.000-04:00

Sokan érdeklődtök aziránt, hogy Kanada segít-e és ha igen, milyen módon, a bevándorlóknak?

Saját tapasztalataink szerint igen segítőkészek, ha már itt van ember.
Ma bekukkantottam a minisztérium honlapjára, és ezzel találtam szemben magam:

Ha a képre kattintotok, néhány alapinformáció megadása után olyan szervezetek, egyesületek elérhetőségét adják meg, akik segíthetnek lakás- vagy álláskeresésben, nyelvtanulásban stb.

A szolgáltatás nem elérhető Nunavutban és a Northwest Territoriesban, de oda nagy valószínűséggel nem is kívánkoztok. A Quebecbe és Manitobába igyekvők pedig a tartományilag illetékes minisztériumokat keressék.

Egészségbiztosítás - Medicare

2009-08-30T15:50:00.014-04:00

A kanadaiak által csak "Medicare-ként" emlegetett egészségügyi biztosítási rendszer alapja, hogy mindenkire kiterjed és közfinanszírozású. Nincs egyetlen országos terv, a tíz tartomány és három majdnem-tartomány saját biztosítási programmal rendelkezik, amelyek bizonyos pontokon összekapcsolódnak.

A "Canada Health Act" értelmében minden biztosított személy jogosult a "biztosított szolgáltatások" igénybevételére, ezek általában szükségesnek ítélt orvosi beavatkozások, évenkénti felmérés etc.

Ha turistaként vagy diákként tartózkodunk az országban, nem vagyunk jogosultak a programban való részvételre: orvosi ellátását nyilván kapni fogunk, de nem árt, ha az utazási biztosításunk apróbetűs részeit is átolvassuk, mielőtt itt akarunk gyökérkezelésre járni.

Ha azonban bevándorlóként ill. szakképzett munkásként érkezünk, első útunk a tartományi egészségbiztosítási szervhez vezessen. Ezekhez linkek ITT.

---

Quebecben ez a szerv a Régie du l'assurance maladie (RAMQ). Ha az érkezésünket követő napokban becsattogunk a lakhelyünkhöz legközelebb eső irodájukba (sajnos, ez csak személyesen megy), akkor kb. két héten belül már birtokunkban lesz leendő biztosítási kártyánk, amely azonban csak a harmadik hónaptól "élesedik", tehát a kézhezvételtől számított két és fél hónapban még csak óvatosan betegeskedjünk, de terhesek pl. lehetünk, a járulékos orvosi vizitek költségeit utólag fedezni fogja a tartományi terv.

A RAMQ szabályozása szerint mindenkinek rendelkeznie kell "Prescription Drug Insurance" (azaz vényes gyógyszerekre szóló) biztosítással, amely helyzetünktől függően lehet a munkahelyünk által nyújtott csoportos biztosítás, illetve a RAMQ közbiztosítása. A belépési feltételek és díjszabások nagyon különbözőek lehetnek, erről nem is írnék. A munkahelyi biztosítást általában a fizetésből vonják, míg a RAMQ biztosítását a következő évi adóbevallásnál kell fizetni.
Amit érdemes tudni, hogy ha a munkahelyünkön van csoportos biztosítás, a házastársunknak viszont nincs munkája, akkor ő is a mi biztosításunk alá vehető általában, ahogy a 18-ik életévüket be nem töltött gyerekek is. (Bizonyos feltételek mellett azután is). Ha mindkét házastárs dolgozik, akkor érdemes összehasonlítani a két cég által nyújtott biztosításokat, a díjakat, és aztán dönteni, hogy éri meg jobban.

Hova fordulhatunk, ha baj van?

1. Ha kicsi a baj vagy "nem sürgős", esetleg beutaló kellene szakorvoshoz, a háziorvosunkhoz (GP vagy "family doctor") célszerű fordulni. Quebecben jelenleg nagy gond, hogy nincs elegendő háziorvos, a meglévők nem vállalnak új betegeket stb., de ha olyan mázlink van, hogy mégis találunk orvost (a lehetőségeinkről bővebben ITT), a bokaszalagszakadásra hat hónappal későbbre kapunk csak időpontot (megtörtént eset)... Ilyen esetekben jól jön a
2. a CLSC (CSSS), azaz a közegészségügyi központ. Itt mindig van orvos, aki megvizsgál, felír, beutal, ellenben a rendszerből adódóan előfordulhat, hogy hat különböző látogatás alkalmával hat különböző orvos lát majd minket. Aki szereti a változatosságot... Na jó, nem viccelek, tényleg nem a legjobb megoldás, ellenben gyorsabb. És olcsóbb is.
3. Ha nagy a baj, akkor egyrészt hívhatunk mentőt (911 - csak a magánbiztosítás állja, így annak hiányában 65 év alatt fizethetünk, mintha taxival mennénk) vagy megnézhetjük a legközelebbi kórház ügyeletét. Ez utóbbival az van, hogy ha csak nem élet-halál kérdésről van szó, nem szeretik az orvosok, és ennek megfelelő gyorsasággal reagálnak érkeztünkre. Persze, meghallgatnak meg talán még valami gyógyszert is adnak nagy hirtelen a köhögésünkre, de aztán reggel 9-ig nem látunk senkit.

A szakorvosoknál szintén nagy a várakozási idő, nem csak a diagnosztizálás, hanem a kezelések tekintetében is.

A fogorvosi kezelésekre vonatkozó biztosítás nem kötelező országosan, így ha a munkáltatónk nem nyújt ilyet és mi sem fizetünk egy magánbiztosítást, drága mulatság lehet a fogorvoshoz járni. Quebecben 10 éves kor alatt ez tartományilag finanszírozott.

---

Ontarióban is az eü. kártya (OHIP Card) az üdvösség kulcsa, ennek birtokában juthatunk hozzá az orvosi kezelésekhez. Hasonlóan Quebechez, itt is a megérkezésünktől számított három hónap után lép életbe számunkra a rendszer. A feltételek nagy vonalakban: kanadai állampolgár vagy állandó lakos, akinek Ontarióban van a bejelentett állandó lakcíme és az év 12 hónapjából minimum 153 napot ezen a címen tölt.
Az OHIP-kártya nem fizeti az orvos által felírt gyógyszereket, így ahhoz külön (magán-)biztosítást kell kötnünk.
A jelentkezési lapot vagy az itt feltüntetett irodákban kérhetjük vagy innen tölthetjük le. Kitöltés után pedig vigyük be a legközelebbi irodába. Hogy milyen egyéb dokumentum szükséges még a jelentkezéshez, itt egész részletesen elolvashatjátok, de röviden három fontos dolgot kell bizonyítanunk:
- az állampolgárságunkat vagy azt, hogy jogosultak vagyunk az OHIP-ra (pl. a PR kártyánkkal),
- azt, hogy van lakhelyünk Ontarióban,
- illetve a személyazonosságunkat.

Quebechez hasonlóan Ontarióban is mindenkinek van saját családi orvosa (family doctor). Hogyan találhatunk egyet?
1. Első körben érdeklődjünk barátaink, családtagjaink között, hogy az ő orvosuk fogad-e új betegeket.
2. Regisztrálhatjuk magunkat a Health Care Connect programba, ahol ajánlanak nekünk orvost.
3. A Doctor Search weboldalon is kereshetünk magunknak a lakhelyünkhüz közeli szakembert.
4. Ezeken felül használhatjuk a Yellow Pages-t, segítséget kérhetünk a helyi kórházban vagy a settlement agency-nél.

Ha nincs még családi orvosunk (vagy nem kapunk időben időpontot), de segítségre van szükségünk, a családi orvoson kívül is vannak más lehetőségeink:

1. Walk-in Medical Clinic
Ezek a kórházi ügyeletek, ahol a családi orvossal ellentétben nincs időpont, így gyakran hosszú várakozási időre kell felkészülni. Mindenképpen vigyük magunkkal az OHIP kártyánkat, mert anélkül nem kapunk ellátást. Itt kereshetünk rá a helyi ügyeletekre.

2. Ontarióban is léteznek közegészségügyi központok, itt ezeket CHC-nak (Community Health Centre-nek) nevezik; szintén non-profit szervezetek, amelyek más, egyéb programokkal is igyekeznek segíteni. (Ha nincs OHIP kártyánk, talán itt akkor is kaphatunk segítséget.)

3. Egy másik remek kezdeményezés a TeleHealth Ontario, ami non-stop ingyenesen hívható szám: 1-866-797-0000, ahol hivatásos nővérek fogadják a kérdéseinket és segítenek eligazodni a kezdetben biztosan kacifántosnak tűnő rendszerben. Lehetőségünk van arra, hogy elmondjuk problémánkat, betegségünk tüneteit, ami alapján a szakember továbbirányít minket, ahol a szükséges kezelést megkaphatjuk vagy javasolhat számunkra valamilyen otthoni gyógymódot is.

Vészhelyzet esetén itt is a 911-t kell hívnunk, ahol ha nem beszélünk angolul, akkor is kaphatunk segítséget, hiszen az angolon felül több, mint 140 nyelven kaphatunk tolmácsot.
Az Ontario Immigration honlapján mindezekkel kapcsolatban sok más hasznos infót olvashatunk még.

Ideiglenes munkavállalás Kanadában

2009-08-15T13:28:00.026-04:00

A Kanadába való bevándorlás mellett eddig nem ejtettünk még szót az ideiglenes munkavállalásról. Mivel sokan kérdeztek levélben erről a témakörről is, így reméljük, segítségetekre lesz ez az összefoglaló cikk is a munkavállalás alapjairól.

A hivatalos adatok szerint minden évben több, mint 90.000 külföldi érkezik Kanadába, hogy ideiglenesen munkát vállaljon az országban. A legtöbb szakma esetében szükséges beszereznünk a munkavállalási engedélyt, de persze ezalól is van néhány kivétel. Az elbírálás ideje nagyban függ a szakmától, amiben dolgozni szeretnénk.

A kanadai munkavállalás néhány alapvető és fontos információ:

Az itteni munkáltató segítségünkre lesz a folyamatban, kideríteni pl. hogy alkalmasak vagyunk-e ideiglenes munkavállalónak. Előfordulhat, hogy a munkáltatónak szakmai vélemenyt kell kérnie a HRSDC-tól (Human Recourses and Social Development Canada). Az ő véleményük erősíti meg, hogy a munkáltató betöltetheti az állást külföldi munkavállalóval. (Azt nézik meg tkp., hogy a külföldi munkavállaló nincs-e negatív hatással a kanadai munkaerőpiacra.)
A Kanadában való munkavállaláshoz meg kell felelnünk bizonyos alapkövetelményeknek, hogy beléphessünk, illetve itt maradhassunk az országban. Ehhez gyakran szükséges vízumot igényelnünk. Bővebben erről itt.
A munkavállalási engedély nem számít bevándorlási dokumentumnak, azaz nem jogosít fel, hogy Kanadában éljünk hosszútávon. Hogy állandó lakosként maradhassunk, valamelyik bevándorlási kategórán belül kell a kérelmet elindítanunk, pl. szakképzett munkaerő. (A bentlakásos nanny-knél kicsit más a helyzet, azaz ők maradhatnak hosszabbtávon, ha megfelelnek bizonyos követelményenek. Erről kicsit bővebben a cikk végén.)
Ha nemcsak egyedül, hanem családdal szeretnénk érkezni, akkor a házastárnak/élettársnak, illetve a gyermeknek is jelentkeznie kell. Ha együtt adjuk be a papírokat, akkor nem kell mindenkinek külön-külön, elég csak a saját beadványunkon feltüntetni az ő adataikat is. Abban az esetben, ha csak később csatlakoznak, akkor külön nyomtatvány szükséges. A kapcsolatokat természetesen majd bizonyítanunk kell.

Ha egy családtagunk szeretne dolgozni Kanadában

Abban az esetben, ha mi megkaptuk a munkavállalási engedélyt, a hozzánk csatlakozó családtagok is élvezhetik ennek előnyét, azaz ők is dolgozhatnak az országban – bizonyos feltételek mellett. Első körben meg kel tudnunk, jogosultak-e ún. „nyitott” munkavállalási engedélyre, amely lehetővé tenné, hogy bármilyen munkakörben elhelyezkedhessenek. Ez azt is jelentené, hogy nem lenne szükség a HRSDC hivatalos véleményére. Persze bizonyos munkákhoz orvosi igazolás vagy a szakmához szükséges papírok kellenének majd.

A házastárs (bizonyos esetekben a gyermek) nyitott munkavállalási engedélye attól is függ, hogy mi milyen szintű munkát töltünk be Kanadában. Másrészt a munkavállalási engedélynek min. hat hónapra kell szólnia. A családtagoknak minden esetben saját maguknak kell az engedélyért folyamodniuk, amit már megtehetnek akkor is, amikor mi magunk adjuk be a saját kérvényünket. Ha csak később csatlakoznak hozzánk, akkor beadhatják a kérvényüket akkor is, ha már itt vannak.

A külföldről való jelentkezésről

Ahhoz, hogy Kanadán kívül jelentkezzünk ideiglenes munkavállalónak, a következő dokumentumokkal kell rendelkeznünk:

Munkaajánlat egy kanadai munkáltatótól,
Kitöltött adatlappal, ami bizonyítja, hogy megfelelünk a szükséges követelményeknek (Immigration and Refugge Protection Act és az Immigration and Refugee Protection Regulations), ÉS
Írásos engedély, hogy a HRSDC szerint a munkáltató betöltetheti az állást külföldi munkavállalóval. (Ennek neve a “pozitív munkaerőpiaci vélemény”)

Mindezek birtokában:

Meg kell erősítenünk szándékunkat a hivatalos szakember előtt, hogy engedélyünk lejárta után elhagyjuk az országot.
Elegendő pénzt kell felmutatnunk annak bizonyítékául, hogy ittlétünk alatt el tudjuk tartani magunkat és családunkat.
Bizonyítanunk kell, hogy bűntetlen előéletűek vagyunk és meg kell erősítenünk, hogy nem jelentünk veszélyt Kanadára.
A jó egészségi állapot is követelmény, amihez esetleg orvosi vizsgálat is szükségeltetik.

Munkakörök, melyek nem igényelnek munkaengedélyt:

Business visitors
Foreign representatives
Family members of foreign representatives
Military personnel
Foreign government officers
Students working on campus
Performing artists
Athletes and coaches
News reporters
Public speakers
Convention organizers
Clergy
Judges and referees
Examiners and evaluators
Expert witnesses or investigators
Health-care students
Civil aviation inspectors
Accident or incident investigators
Crew members
Emergency service providers

Mindezekről bővebben itt olvashattok.

Speciális csoportok

Ahogy szinte mindenben, kivételek a munkavállalói vízum esetében is vannak. Így tehát van néhány kategória, melyeknek megvan a saját maguk követelményrendszere, és nem szükséges hozzájuk az általános munkavállalói vízum (vagy jóval gyorsabban történik a kérelem feldolgozása, mint a többi esetben). Íme a három kategória:

A második csoportról pár szóban:

A Live-in caregivers programba olyan egyének jelentkezhetnek, akiknek van képzettségük a gyermekgondozást, idősgondozást vagy sérült személyek gondozását illetően felügyelet nélkül. Értelemszerűen a bentlakásos gondozók abban az otthonban/házban is laknak, ahol dolgoznak.

Mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak végig kell mennie egy bizonyos követelményrendszeren. Ha ebbe a programba szeretnénk jelentkezni, kimondottan az ehhez a programhoz összeállított jelentkezési adatlapot kell kitöltenünk. Az ezzel kapcsolatos részletes infók itt olvashatók. Akik Quebec tartományban szeretnének dolgozni, azok számára a fenti link helyett ezt az oldalt látogassák meg.

Bizonyos idő ledolgozta után a live-in caregivers jelentkezhet letelepedési engedélyért, a feltételekről itt olvashattok.

Ha túl vagyunk az alapinformációk összegyűjtésén, és az állásajánlat is a kezünkben, akkor a jelentkezési lapok innen tölthetők le és minden más hasznos információ is megtalálható a hivatalos honlapon.

Hello Kanada Klub

2009-07-31T08:00:00.008-04:00

Ha szeretnétek kicsit közvetlenebb módon beszélgetni, tapasztalatot cserélni, ismerkedni mindazokkal, akiket szintén érdekel a Kanadába vándorlás kérdése vagy az itteni élet maga, akkor csatlakozzatok az újonnan megalakult Hello Kanada Klubokhoz!

Az iwiw-en és a Facebookon vagyunk jelenleg elérhetők.
Reméljük, a klubok által még több információ cserél majd gazdát, ahol beszélgetéseket is indíthattok egy-egy titeket érdeklő témával kapcsolatban! :)

Az iskolarendszerről, a diplomák elismertetéséről és a felsőoktatási ösztöndíjakról

2009-07-19T11:18:00.002-04:00

Kanadában az oktatási rendszert tartományi szinten kezelik, így attól függően, hol élünk, más és más lehet az iskolák struktúrája, az oktatás nyelve és maga a tananyag is. A tartományi rendszerben "iskolaszékek" (school boards) működnek, amelyek az alájuk tartozó iskolák programját meghatározzák, a tartományi iránynak megfelelően.

De vegyük sorba a lehetőségeket:
Legtöbben a gyermek egyéves koráig maradnak otthon "parental leave" címszó alatt, hiszen eddig, vagyis 50 hétig jár a gyes/gyed, nevezzük, aminek akarjuk (parental benefits) - bizonyos előfeltételek mellett, természetesen.
Ezután a következők állnak rendelkezésünkre (zárójelben a francia megfelelők):

Childcare Centres (Centres de la petite enfance): 0-5 éves korig, min. 7 gyerek van egy csoportban
Daycare Centres (Garderies): 0-12 éves korig, min. 7 gyerek egy csoportban
Home Childcare Providers (Services de garde en milieu familial): valakinek a saját otthonában külön erre a célra kialakított rész, 0-12 éves korig, max. 9 gyerek

Ezeket tartományi szervek ellenőrzik, jelenleg óránként 7 dolláros napidíjjal működnek (Qc) - egyetlen hátrányuk, hogy ezek valamelyikébe születni kell... A legtöbb várandós kismama még a gyermek nemét sem tudja, amikor várólistára íratja a születendőt, hogy úgy 2-3 éven belül legyen is belőle hely...
Itt is működnek a kapcsolatok természetesen, ha valakit ismerünk, máris fényesebb a jövő. Ha mégsem, akkor még mindig találunk magánovikat, ahol viszont 20-30 dolláros díjakat kell naponta kifizetni.

Az iskolakötelezettség 6-16 éves kor között tart. Quebecbe igyekvőknek nem árt szokni a gondolatot, hogy a kiskorú francia nyelven fog tanulni, úgyhogy vagy mi is vele tanulunk vagy soha nem fogjuk tudni, tényleg megírta-e a házit... (Ez természetesen csak a köziskolákba járókra vonatkozik, jópénzért angol nyelvű magániskolába is írathatjuk csemeténket). A tanév a hazaihoz hasonlóan szeptembertől júniusig tart.

Az alapfokú iskola (Elementary / Primary) 6 év, ezt követi 5 év általános középfokú iskola (High school vagy secondary - kb. otthoni gimi) - ha a gyermek nem akar orvos/ügyvéd/stb lenni, akkor a 3-ik év végén/után átmehet szakképzésbe (vocational vagy trade school), ahol 1-2 év alatt szakmát szerezhet.
Quebecben innentől (befejezett high school) kezdve választhatunk, hogy angol vagy francia nyelven folytassa az aprónép a tanulmányokat: a Cégepekben választhatjuk a kétéves egyetemi előkészítő programot vagy a hároméves szakmai képzést (olyan, mint otthon a szintén érettségi utáni 1-2 éves programok, pl. fogtechnikai asszisztens).
Az egyetemeken a szokásos 3-5 éves alapprogram elvégzése után Bachelor's címet kapunk (vagy 1-2 év után "certificate-et"), ezt követheti az általában 2-éves Master's képzés, ami után még egy min. 3-éves doktori képzésben is részt vehetünk.

Et voila, már meg is volnánk.

A tankötelezettség ideje alatt (tehát gyakorlatilag a középiskola végéig) a tanulmányok "ingyenesek", az egyetem viszont már nem, súlyos pénzeket kell kifizetni kurzusonként. Nagyon sok diák dolgozik részmunkaidőben 16 éves korától, hogy egyrészt megengedhesse magának azokat a dolgokat, amikre a szülők már csak ingatják a fejüket, másrészt pénzt tegyenek félre a későbbi egyetemi tanulmányokra.
A szülők oldaláról az adómentes* RESP a megoldás (Registered Education Savings Plan), ahol minden félretett dollárhoz 20%-ot hozzátesz az állam, max. 5000 dollárig évente. * adómentes: amíg a kiskorú el nem kezdi felsőfokú tanulmányait és elkezdi megcsapolni a készletet. Ekkor azonban ő adózik utána.

Itt található egy lista a kanadai egyetemekről: http://www.canadian-universities.net/

Azoknak egyébként, akik otthoni felsőoktatásból jönnének át ide egy kis "tapasztalatcserére", körülnézni, hogy is mennek a dolgok stb., azt javasolnám, hogy elsősorban az egyetem/főiskola HÖK-irodájában (vagy hogy hívják ezeket mostanában) érdeklődjenek a külföldi ösztöndíjakkal, lehetőségekkel kapcsolatban.

Érdemes a Magyar Ösztöndíj Bizottság kiírásait figyelni és a www.osztondij.lap.hu-n és a http://kanadai-osztondijak.lap.hu -n is remek ötleteket kaphattok.

Ha valami specifikus témában kutattok, akkor tudjátok, melyek azok az egyetemek, kutatóintézetek, ahol esetleg állást is kaphattok. Nem szeretnénk senkit sem hamis álmokban ringatni: az ösztöndíjas tartózkodás is lehet nagyon költséges, de vszínűleg még mindig jobban jöttök ki, mint egyszerű "külföldi diákként".
Ha a Bevándorlási Minisztérium honlapját végignézitek diákvízum témakörben, akkor láthatjátok, hogy van lehetőség a tanulmányok végeztével Kanadában maradni, de szigorúan ellenőrzik ezt is (mint mindent). Hivatalos infó a diákvízumokkal kapcsolatban a CIC-n: ITT

A magyar diplomák elismertetése: kacifántos folyamat... Quebecben nemcsak az érettségi bizonyítványt, diplomát és fordítását kérik be hozzá, hogy aztán eldönthessék, valóban milyen szintnek felelnek meg tanulmányaink, hanem - egyetemi tanulmányok esetén - a leckekönyvet is, kurzusleírással megspékelve. Erről ITT bővebben.
Ha van rá lehetőségünk, ezt még elutazásunk előtt szerezzük be, később ugyanis csak rémálomként fogjuk emlegetni azt az időszakot, amikor a TO összes dolgozójával beszélünk a nap különböző szakaiban és gyakorlatilag senki semmit nem tud, de nem is akar...

Itt további nagyon hasznos infók találhatók: Education in Canada

Kanadai életkezdés 2. - Internationally Educated Professionals

2009-06-30T21:21:00.001-04:00

Én magam is élő példa vagyok arra, hogy mennyire nem egyszerű külföldről érkezett szakemberként elhelyezkedni a saját szakmánkban. (Nem véletlen, hogy kiérkezésem után nem sokkal egy teljesen más szakmát kezdtem el tanulni és abban is dolgoztam sokáig.) Ez a legtöbbünknek nem kis sokkot jelent az első időkben. Mindannyian sokat dolgoztunk azért, hogy megszerezzük a diplomáinkat vagy letegyük a szakvizsgákat, elhelyezkedjünk és sokunk sikeresen lépegetett is előre az otthoni ranglétrán.

Amit hasznos nem elfelejteni: egy kialakult szakmai identitással érkezünk, ami alapvetően meghatározott minket otthon és fontos része volt az önmagunkról alkotott képnek (szakács vagyok, közgazdász vagyok, mérnök vagyok vagy éppen szociális munkás). Ezt azonban a bevándorlás után legtöbb esetben egy perc alatt félre is tehetjük - legalábbis egy időre. Időnként hirdetésekbe botlunk a városban arról, hogy kevés másik ilyen ország van, ahol ennyi diplomás szakember dolgozna bolti eladóként, sofőrként stb., mint itt. Mindannyian azzal a tudattal érkezünk, hogy Kanada tárt karokkal várja a képzett munkaerőt, legyen az orvos, asztalos, gépészmérnök vagy szobafestő. Akinek van képzettsége és jó is abban, amit csinál, az megtalálja itt a helyét - halljuk mindannyian.

Félreértés ne essék, senkit nem akarunk elijeszteni, miszerint a fenti mondat nem állná meg a helyét. Arra azonban tudatosan fel kell készülni, hogy nagy általánosságban időbe - gyarkan évekbe - telik, mire az ember visszatalál a saját szakmájába. (A szakmunkás végzettséggel rendelkezőknek ebből a szempontból nagyobb esélyeik vannak, mint a diplomás szakembereknek.) Azt látom magam körül, hogy azok az emberek sokkal könnyebben és sikeresebben illeszkednek be a kanadai mindennapokba, akik elfogadják, hogy eleinte jó pár lépést vissza kell lépniük, mielőtt újra elkezdhetnek előre haladni. Ez szerintem az egyik legfontosabb alapja a sikeres váltásnak! Rugalmasnak lenni és elfogadni, hogy az életünket itt valóban az alapoktól kell újraépíteni. Az új élet a szó szoros értelmében új életet jelent.. Embert próbáló lehet ez a folyamat... Nem nehéz elkeseredni hosszú hónapok sikertelen keresgélése után, miközben esetleg nem is egyedül, hanem gyerekekkel, feleséggel/férjjel érkeztünk.

A tudatos felkészülés tehát nagyon sokat jelent - önmagunk és az egész család számára egyaránt.
Más ország, más kultúra, más szokások. Más bejáratott utak, más módszerek segíthetnek abban, hogyan találjuk meg önmagunkat egy idegen országban.

Van egy fontos szó, amit szerintem jó minél előbb megtanulnunk: ez pedig az Internationally Educated Professionals (IEP) kifejezés. Azaz sokkal sikeresebbek lehetünk, ha már az első időkben nem bevándorlóként azonosítjuk magunkat, hanem külföldön képzett szakemberként. A szavaknak nagy erejük van, egy ilyen helyzetben pedig, amibe a megérkezés után kerülünk, nagyon sokat segíthet, hogy mire állítjuk be az agyunkat. Engem jelenleg éppen erre tanítgatnak az egyik torontói egyetemen (Ryerson University), ahol éppen egy IEP-knek szánt képzésben veszek részt. A távoktatásos képzés éppen arról szól, hogyan készítsünk "action plant", hogy fejlesszük saját készségeinket/képességeinket, hogyan legyünk egyre magabiztosabbak és végül, de nem utolsósorban hogyan legyünk sikeresek egy teljesen új és ismeretlen munkaerőpiacon. Nagyon érdekes hallani/olvasni a társaimat, akik a világ különböző tájairól jöttek, különféle dimplomákkal/szakmákkal a kezükben, hogy az élményeink, tapasztalataink abszolút ugyanazok voltak az első időket, a beilleszkedést illetően. Ugyanazokba a falakba ütköztünk, ami - gondoljunk csak bele - nem lehet véletlen. Mindannyian jövünk valahonnan, és hozzunk magunkkal egyfajta érzés- és gondolatvilágot. Van a fejünkben egy "rendszer" pl. azzal kapcsolatosan is, hogyan legyünk sikeresek a munkaerőpiacon. Azonban előfordul, hogy a sok sikertelenség után sem gondolunk arra, hogy talán valahol a fejünkben lévő alapokkal van a "gond", hanem csak azt látjuk, hogy nem kapunk olyan munkát, amilyet szeretnénk és egyre elkeseredettebbek leszünk. A változásra/változtatásra való készség éppen ezért nagyon-nagyon fontos, hogy ezeket az "elcsúszásokat" észrevegyük, képesek legyünk tanulni, alkalmazkodni és ne döngessünk olyan falakat, aminek ajtaja is van, csak meg kell tudni, merre keressük.

A kanadai életkezdésről 1.

2009-05-26T22:27:00.082-04:00

A sok levél alapján, amiket kapunk tőletek, az tapasztaljuk, hogy legtöbben elsősorban azt szeretnék megtudni, hogyan juthatnak el Kanadáig - ami természetesen érthető és aminek természetesen valóban megvannak a maga útvesztői. Az előző bejegyzésekben mindennek éppen csak a felszínét súroltuk. Az itteni életről, az újrakezdésről, a milliónyi nehézségről azonban igen kevés kérdés érkezik. Talán sokan azt gondolják, a legnagyobb akadályt leküzdik azzal, ha valamelyik vízumot sikerül megszerezniük, aztán majd csak lesz valahogy, irány a jobb világ.

Az itteni négy évem során azonban azt tapasztalom, hogy sokan nincsenek felkészülve egy új élet megteremtésére, ráadásul teljesen az alapoktól. Erről beszélünk legkevesebbet. Ez a kérdés köti le a legkevesebb energiánkat. Pedig a téma semmivel sem elhanyagolandóbb, mint maga a vízumszerzés labirintusából való kikecmergés. Sőt. Olyan ez, mint a házasélet: megtalálni a párunkat önmagában sem könnyű, ahogyan elindulni sem a közös élet felé, de miután összeköltöztünk, hátradőlünk kicsit képzeletbeli székünkben, mint aki jól végezte dolgát. Pedig a "nehezebb" része csak ezután következik. A kompromisszumkeresésről, a konfliktusmegoldásokról, a hullámhegyekről/völgyekről nem sokan beszélnek nekünk, mielőtt mi magunk meg nem tapasztalnánk. Így gyakran hajlamosak vagyunk idő előtt megfutamodni, mielőtt igazán megtettünk/megpróbáltunk volna mindent. Nem véletlen a válások magas száma sem...
Így van ez egy új élet kialakításával is. Az igazi megmérettetés csak a belépés után kezdődik. Sajnos nem egyszer látunk családokat szétesni, vagy idővel visszamenni az anyaországba, mert összeroppannak a terhek súlya alatt. A sikersztorik mellett erről szintén keveset hallunk, pedig ez is hozzátartozik a valósághoz. Ahogyan a legtöbb dolgot az életben, ezt is csak a gyakorlatból tudjuk meg, azaz miután megéltük, hogy az emigráció nem mindenkinek jön be. Vannak pl., akik azt remélik az új világtól, hogy nem csak az életszínvonaluk, de a kapcsolatuk is megjavul majd, s megszűnnek azok a problémák, amikkel otthon kellett szembenézni. A helyzet azonban nem egyszer fordítva működik. Mivel sok frusztráció, visszautasítás, lemondás vár ránk, ez mind-mind keményen teszteli a kapcsolatokat is.

A valóság tehát sok esetben eltér az elképzelttől, ami az első éveket illeti. Ha vannak már itt családtagok, barátok, azaz valamiféle támasz, az hatalmas segítség az első időkben, de valljuk be, a legtöbb bevándorló család nem dicsekedhet ezzel a bónusszal. Hisszük azonban, hogy sok mindenre fel lehet készülni, legalábbis bizonyos szinten! Már az is borzasztó sokat jelent, ha beszélünk róla, ha tudatosítjuk, hogy mik várnak ránk. Ezért szeretnénk az emigráció nehézségeiről mi is kicsit beszélni és teret engedni az ezzel kapcsolatos gondolatoknak. Persze nagyon mások vagyunk mindannyian, így mind másképp élünk meg bizonyos élethelyzeteket. A fentiekkel szemben természetesen vannak irigylésreméltó ellenpéldák is, akik ügyesen veszik a sorbanálló akadályokat, szépen-lassan beilleszkednek és felépítik második otthonukat. De tény, hogy ez mindenkinek kemény munka, jobb esetben csapatmunka eredménye.

Ennek a témakörnek szenteljük tehát az "új életkezdés nehézségei" című kategóriát. Továbbra is arra bíztatunk titeket, írjatok, kérdezzetek, osszátok meg gondolataitokat, véleményeiteket velünk. Másoknak is sokat segíthet, ha ezt (akár névtelenül is), de magán a blogon teszitek. Együtt minden könnyebb. :)

(L.)

Bevándorlás Kanadába 6. - Családtagok szponzorálása

2009-05-09T08:37:00.000-04:00

Kedvenc témám következik... Amikor az életemről álmodoztam, úgy gondoltam, Pécsett leszek tanár és egy "rendes magyar fiút" fogok majd szeretni, amíg meg nem halunk. Amint az látható, ettől távolabb nem is lehetnék a 8-10 évvel ezelőtti elképzeléseimtől, bár "rendes magyar fiút" sikerült találni, csak montreáli kiadásban.

Az esküvő után bele is vágtunk ebbe a hetedhétországra szóló hercehurcába, amit a Bevándorlási Minisztérium úgy hív, családtagok szponzorolása. Ha beleolvastok egy-két netes fórumba, valószínűleg csak a drámákkal és rémtörténetekkel fogtok találkozni: rendkívül lehangoló és meglehetőst ijesztő, amikor pedig információra vágyik az ember ebben a forgatagban.

A saját tapasztalatunk az volt, hogy legtovább a mindenféle papírok összegyűjtése tartott: nyáron a Mo-n kijelölt két orvos nyaralt, aztán a bűnügyi nyilvántartás (ami 5 perc, de odáig el is kell jutni), stb., stb. ... A beküldéstől számított két hónapon belül azonban megérkezett az elfogadó levél, és még interjúra sem kellett mennem Bécsbe. (De ismerek olyat, akinek kellett - ez mind esetfüggő).

Na, de nem csacsogok, álljon itt a hivatalos verzió:
- Ki lehet szponzor? Minden 18-ik életévét betöltött kanadai állampolgár és állandó lakos, aki megfelel bizonyos feltételeknek: nem büntetett előéletű, vállalja a szponzorált személy "alapvető szükségleteinek" fedezését és pénzügyi támogatását x évig, ...
- Kit szponzorálhat? - Házastársat, élettársat, 22-ik évét be nem töltött, egyedülálló gyermekét (örökbefogadás is), illetve szülőt, nagyszülőt, egyéb rokont bizonyos feltételek mellett

Házastárs: egyértelmű, a házasságkötés országában és Kanadában is érvényesnek kell lennie * Egyneműek házasságát is elismerik, bizonyos feltételek mellett

Élettárs: a) "Common-Law Partner" minimum 12 hónapot bizonyíthatóan egy lakcímen élők kapcsolata b) "Conjugal Partner" - a kapcsolat minimum 12 hónapja fennáll, ám külső tényezők miatt nem kerülhetett sor a kézfogóra (pl. bevándorlási problémák, vagy ha az egyik fél házas, de a lakóhelyén nem ismerik el a válást mint lehetőséget, stb.... DE az nem érv, hogy a kapcsolat még nem volt olyan szinten, hogy összeházasodjanak)

Gyermek: 22-ik évét még be nem töltött, egyedülálló gyermek, vagy kortól függetlenül nappali tagozatos tanulmányokat folytató vagy fogyatékkal élő, a szüleitől függő gyermek

- Hogyan? (a kérdésre kattintva a bevándorlási min. megfelelő oldalára juttok)

Két jelentkezést kell kitölteni, egyet a szponzornak, egyet pedig a szponzorált személynek. Nyomtatványok elérhetőek itt és itt. Ezek gyakorlatilag a legapróbb és legszemélyesebb részletekre is kiterjednek. Ki, kivel, mikor, hol, milyen körülmények között találkozott, hogyan és miért, ... Mindezt képekkel, számlákkal, személyes levelekkel stb. illusztrálva, hogy bizonyítsuk kapcsolatunk valódiságát (ez nyilván csak a házasokra vonatkozik, egy gyereket nehéz kitalálni. Vagy az én fantáziám nem elég jó).

Szül. akvi kivonat, házassági akvi kivonat, iskolai bizonyítványok, igazolványkép, ...

A szponzorált személynek be kell szereznie a Kivonat a bűnügyi nyilvántartásból nevű ékes dokumentumot (NEM ugyanaz, mint az erkölcsi bizonyítvány!), ezt írásban is kérvényezhetjük, de be is gyalogolhatunk érte (Vaskapu u.):

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Hatósági és Felügyeleti Főosztály
Bűnügyi Nyilvántartó Osztály
1476 Budapest 100, Pf. 278

Ha éltünk hosszabb ideig külföldön (min. 6 hónap), az adott ország(ok)ból is be kell szereznünk ugyanezt.

Ezen kívül egy orvosi vizsgálat is vár ránk, a Mo-n kijelölt két orvos valamelyikénél. Itt legalább megtudjuk, van-e szifiliszünk, AIDS-ünk, esetleg valamilyen tüdőbajunk. 2006-ban 18.000-et ért a túra.

Természetesen mindent le kell fordíttatni, itt mondjuk érdemes utánajárni, hogy az OFFI-nak akarunk nagypénzt kiadni vagy a párunk ismer olyan fordítót Kanadában, aki jobban és olcsóbban dolgozik. (Egy kis reklám: én Montreálban tudok valakit :)

Ezt az egész paksamétát elküldjük a szponzornak, ő pedig a megfelelő díjak befizetése után továbbküldi a Case Processing Centre-nek Mississaugában (Ontarió), amennyiben mi Kanadán kívül várakozunk, vagy Vegreville-be (Alberta), ha már az országban vagyunk.

De mi van, ha egyik fenti kategóriába sem tartozunk? Semmi pánik, itt a B-terv:
Ki szponzorálható?
Szülők, nagyszülők: egyértelmű
18-ik életévüket be nem töltött, árva ÉS egyedülálló testvérek vagy testvér gyermekei, illetve unokák
egyéb rokon (a kapcsolattól függetlenül), ha a fentiek közül senki sem szponzorálható és a szponzornak nincs más kanadai állampolgár vagy állandó lakos rokona (magyarán, ha se kutyája, se macskája, csak a nagymama másodunokatestvérének a 16-ik kiskuzinja él, aki mi vagyunk...)

A folyamat itt is ugyanaz, nyomtatványok elérhetők itt.

A 18-ik évüket betöltött, önellátó testvérek sajnos kiesnek, viszont ha a szakképzett munkaerő kategóriában vagy a tartományi programok valamelyikében jelentkeznek, extra pontot jelent nekik az itt élő rokon, hiszen elősegíti beilleszkedésüket.

Ha pályázatunk elfogadják, állandó lakosi státuszt kapunk, vagyis annyival tudunk kevesebbet, mint az állampolgárok, hogy nem szavazhatunk.

Belinkelem a Gyakori Kérdések Klubját is, mert egész érdekes felállásokra is használható, érthető válaszokat ad.

Na, és mi újság Quebecben? A feltételek gyakorlatilag ugyanazok, az egyetlen igazi különbség, hogy házastárs szponzorálása esetén a szponzornak nem kell minimum fizetést felmutatni, itt ugyanis alapvető emberi jog, hogy együtt haljunk éhen.
A megfelelő federális nyomtatványok mellett ki kell tölteni a tartományi papírokat is, és egy kis extrát fizetünk, miből élnének a francia bürokraták, ha nem belőlünk.

Bevándorlóbarát cégek

2009-04-21T08:00:00.000-04:00

A hétvégi Montreal Gazette álláskeresési szekcióját most a bevándorlók problémájának szentelték. Gondot jelent a diplomák elismertetése, gondot jelent, hogy a kanadai munkaadók is itteni tapasztalatot, referenciákat várnak el a munkavállalóktól, na de ha senki sem alkalmaz, hogyan lesz tapasztalatod? Ördögi kör, igaz?
Az első időkben segíthet az önkénteskedés, aminek itt nagy múltja van és népszerű is. Lívia mesélhet majd róla. Találni gyakornok állásokat is, de hát meg is kell élni valamiből... Mindez csak akkor jó, ha hosszútávon hozzásegít a céljaink eléréséhez.

2007 óta hirdetik ki - a Top100 verseny részeként - a "Best Employers for New Canadians" győztes cégeit, azokat a cégeket, ahol nem elsősorban a papírokat nézik, hanem az embert. Ők azok, akik "elhiszik", amit a végzettségünkről állítunk és tudják, hogy a képességeink sokkal fontosabbak, mint az, hol kaptunk róluk papírt. Ezek a cégek különböző programokkal is támogatják a bevándorlókat, hogy a beilleszkedés könnyebben menjen.

Az idei nyertesek:

Bank of Montreal
Bell Aliant Regional Communications, LP
Business Development Bank of Canada
CAE Inc.
Canadian Imperial Bank of Commerce / CIBC
Christie Digital Systems Canada, Inc.
Deloitte and Touche LLP
Energy Resources Conservation Board
Focus Corporation Ltd.
Fraser Milner Casgrain LLP
The Regional Municipality of Halton
KPMG LLP
Manulife Financial Corporation
Maple Trade Finance Inc.
MDS Nordion Inc.
Nexen Inc.
Providence Health Care
Rescan Environmental Services Ltd.
SaskEnergy Incorporated
St. Michael's Hospital
TD Bank Financial Group
Toronto Community Housing Corporation
TransCanada Corporation
Vancouver Coastal Health Authority
Wardrop Engineering Inc.

A két alapítvány, amelyek a döntésben részt vesznek: The Maytree Foundation és a The J. W. McConnell Family Foundation.

Bevándorlás Kanadába 5. - A tartományok jelöltjei

2009-04-10T20:08:00.020-04:00

Azok, akik a 'Provincial Nominee Program' keretein belül szeretnének Kanadába vándorolni, szükséges, hogy rendelkezzenek azon képességekkel, végzetséggel és munkatapasztalattal, ami hozzásegíti őket, hogy itt szinte azonnal hasznos tagjai legyenek a kanadai társadalomnak, illetve annak a tartománynak, amely jelölte őket. Ők máris készen állnak arra, hogy megkapják a 'permanent resident' státuszt. :)

A programba való jelentkezéshez az szükséges, hogy egy tartomány jelöltjei legyünk. A különböző tartományok feltételei különbözőek lehetnek, ráadásul bármikor változhatnak, így érdemes a hivatalos oldalakat rendszeresen látogatni.

"Working in Canada Tool"
Hogy megtudjuk, mi a saját szakmánk hivatalos elnevezése Kanadában vagy hogy milyen munkakörök vannak meghirdetve jelenleg - nos, ebben segít a "Working in Canada Tool". (Ne tévesszen meg senkit, egészen az oldal alján kezdődik a dolog.) Ha megvan a szakma, amiben dolgozni szeretnénk, pontos információkat kapunk itt a fizetést, munkalehetőségeket stb. illetően. Érdemes azoknak is végigmenni a programon, akiket nem kimondottan ez a program érdekel, hiszen segít a tájékozódásban, illetve az otthonról való felkészülésben.

Kik jelentkezhetnek?
Minden kanadai tartománynak megvan a lehetősége arra, hogy emigránsokat jelöljön, akik abban a tartományban szeretnének letelepedni. Így első körben a konkrét tartományhoz kell beadnunk a jelentkezést és végigmenni az ottani jelölő procedúrán. Ők természetesen a saját igényeik illetve a jelölt őszinte szándékai/indíttatása alapján döntenek majd.

Íme a tartományok és egy territórium, akik jelenleg részt vesznek ebben a programban. Minden további információt az ő oldalukon találtok.

Miután megvan a tartományi jelölésünk, újabb, az előzőtől független kérelmet kell benyújtanunk a kanadai bevándorlási hivatalhoz (Citizenship and Immigration Canada - CIC) a tartózkodási engedély (permanent residence) megszerzéséhez. A kitöltendő anyagokat innen tudjátok letölteni. Természetesen itt is szükséges az orvosi vizsgálat és az erkölcsi igazolvány megszerzése. Bővebb infók mindkettőről itt. Emellett fel kell mutatni elegendő pénzt ahhoz, hogy bizonyítsuk, az első időkben van miből fedezzük a saját, esetleg eltartottaink kiadásait. Hogy ez hány személynél mennyi pénzt jelent, itt megtaláljátok.

Mindenről bővebben, ahogy eddig is, a kanadai hivatalos oldalon olvashattok.

(L.)

Hogyan segít Kanada?

2009-03-27T18:45:00.003-04:00

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább a levélben érdeklődést részesítitek előnyben és kevésbé a blogon való kommentelést. Nincs is ezzel semmi probléma, számunkra maga a visszajelzés fontos, hogy tudjuk, mi az, ami titeket elsősorban érdekel. Azonban tudjuk, a kérdéseitek sok más érdeklődőnek is nagyon hasznosak lehetnek - no és még az indulás előtt is így terveztük -, időnként szeretnénk szemezgetni a leveleitekből, természetesen név nélkül.
Nemrégiben kaptunk pl. egy érdeklődő levelet, amelyben több kérdés között az is szerepelt, hogy Kanada segít-e és ha igen, milyen módon, a bevándorlóknak?

Íme a válaszra egy példa:
Bár a neve vicces, a kampány célja nemes: megóvni a bevándorolni szándékozókat a magukat "bevándorlási tanácsadónak" nevező pénzhajhászoktól, akik mindent megígérnek, ha fizet az ember. Sokszor... sokat... Nincs kiskapu, nincs kerülőút, nincsenek bevált megoldások.

A képre kattintva tartományként megtalálhatjátok a hivatalos, bejegyzett tanácsadókat. (Meg azokat is, akiknek felfüggesztették vagy visszavonták az engedélyét).

Hogyan védhetjük meg önmagunk?
- Legyünk tisztában a bevándorlási folyamattal, a nyomtatványokkal, a díjakkal
- Mielőtt elköteleznénk magunkat egy ügynök mellett, beszélgessünk el vele, tudakozódjunk felőle
- Bizonyosodjunk meg arról, hogy az ügynök tagja a CSIC-nek, valamelyik tartományi jogi kamarának, vagy a Chambre des notaires du Quebecnek
- Tisztázzuk, milyen díjak ellenében pontosan milyen szolgáltatást kapunk
- Írjunk alá ügyvédi meghatalmazást, amelyben a díjak és a fizetési feltételek meg vannak szabva
- Minden átadott dokumentumból tartsunk magunknál egy másolatot
- Ne írjunk alá kitöltetlen nyomtatványokat
- Mindent ellenőrizzünk, mielőtt benyújtanánk a bevándorlási hivatalhoz

Bevándorlás Kanadába 4. - az üzleti kategória

2009-03-15T13:02:00.007-04:00

Egy kategória, amely az átlagembert valószínűleg nem fogja megmozgatni, de ettől még beszélhetünk róla.

Az üzleti kategóriában azokat várják tárt karokkal Kanadában, akik hajlandóak vagy minimum $400,000-et befektetni, vagy saját vállalkozásuk van, céget vezetnek, esetleg az ország kulturális és sport életéhez tudnak és akarnak hozzájárulni. Vagy gazdálkodók.

3 alkategóriáról beszélünk:

(a) Befektetők

(b) Vállalkozók (entrepeneurs)

Megjegyzés: egy jelentkezés alkalmával csak egy kategóriában lehet beadni a kérelmet, és ezt a kategóriát később nem változtathatjuk meg.

(a) Befektetők

Feltételek: - min. 2 év üzleti tapasztalattal rendelkeznek (cégvezetők, tulajdonosok stb.)

- min. 800,000 dollár (bruttó) vagyonuk van, amely bizonyíthatóan legális forrásból származik

- ebből hajlandóak min. 400,000 dollárt befektetni (ezt a CIC kb. 5 év 2 hónapon belül – kamat nélkül – visszafizeti)
- Kanadába való megérkezésük után elegendő pénzzel rendelkeznek, hogy magukról és családjukról gondoskodjanak (ha csak nincs kanadai munkaajánlatuk)
- min. 35 pontot (100-ból) elérnek a következők s zerint:
Tanulmányok max. 25
Korábbi munkatapasztalat max. 35
Kor max. 10
Angol / Francia nyelvtudás max. 24 pont
Alkalmazkodóképesség max. 6 pont
- az előírt orvosi és rendőrségi szűrőn átmennek

(b) Vállalkozók (entrepeneurs)

Feltételek: - min. 2 év üzleti tapasztalattal rendelkeznek (cégvezetők, tulajdonosok stb.)

- Min. 300,000 dollár (bruttó) vagyonuk van, amely bizonyíthatóan legális forrásból származik

- Kanadába való megérkezésük után elegendő pénzzel rendelkeznek, hogy magukról és családjukról gondoskodjanak

- Min. 35 pontot elérnek a Befektetőknél ismertetett rendszer szerint

- az előírt orvosi és rendőrségi szűrőn átmennek

- Betartják a vállalkozó bevándorlókra előírt kiírásokat, a vonatkozó kanadai jogszabályokat, és vállalkozásukkal legalább 1 kanadai állampolgárnak vagy állandó lakosnak adnak munkát, aki nem lehet családtag

(c) Magánvállalkozók (Self-employed)

Ez egy nagyon érdekes kategória, olyan jelentkezőket várnak ugyanis, akik a művészetek vagy sport terén kiemelkedő teljesítményeket értek el, VAGY értenek a gazdálkodáshoz (értsd: farm) és megvan a képességük / akaratuk, hogy magánvállakozóként sikeresen élhessenek itt. Nem teljesen értem, hogy a kultúra, a sportok és a veteményezés hogy került egy kalap alá, de biztosan nem akartak még egy extra kategóriát kitalálni, így ez lehet a "Futottak még..." címke.

A linkre kattintva elérhetitek a vonatkozó szakmák listáját ITT.

Bár nem kell felmutatni meghatározott vagyont, a többi kitételnek (nyelvtudás, orvosi, rendőrségi ellenőrzés stb.) meg kell felelni.

Mindhárom kategóriában a pályázatok benyújtására van a normál és az egyszerűsített menet:

Ha Quebecbe szeretnénk bevándorolni VAGY már Kanadában ill. Az USÁban élünk min. 1 éve és pályázatunkat a buffalói irodához nyújtjuk be – normál ügymenet

Mindenki más - egyszerűsített ügymenet (nem feltétlenül rövidebb)

A feldolgozási idő változó, de nem rövid. Viszont rövidíthető azzal, hogy minden papírunk megvan, a fordítások rendben vannak, ... Ha elfogadják, állandó lakosi státuszt kapunk.

Quebec - mint mindig - különcködik egy kicsit, de nem túlságosan. Az ide bevándorolni szándékozó jelentkezőknek több információ ezen a linken. Itt például javasolják egy előzetes piacfelmérés elkészítését és kérnek egyfajta üzleti tervet is, valamint némi francia nyelvtudást ugyebár. Ha minden akadályt sikeresen vettünk, akkor viszont átpasszolják aktánkat az állami szerveknek, és ott jöhet minden egyéb.

A nyelvhelyzetet leszámítva azt is kiemelik, hogy Quebecben befektetni jó, elemzés több területről ezen az oldalon található.

Bevándorlás Kanadába 3. - Canadian Experience Class

2009-02-22T17:00:00.009-05:00

A kanadai bevándorlás harmadik kategóriája azoknak szól, akik már rendelkeznek valamiféle kanadai tapasztalattal, azaz itt dolgoznak vagy itt tanultak. Ők azok, akikről úgy gondolkodik a kanadai állam: ismerik valamennyire a kanadai társadalom mindennapjait, beszélnek angolul vagy franciául, és eddigi ittlétük során - eddig ideiglenesen - sikerült betagozódniuk a társadalom életébe s hasznossá tenni magukat. Éppen ezért jó esélyük van arra, hogy az "ideiglenes" lakosokból "állandók" legyenek.

A kategória neve: Canadian Experience Class.

A) A sikeres jelentkezéshez a következő minimum követelményeknek kell megfelelniük:

1. Szeretnének Kanadában élni (Quebec-et kivéve);
2. - VAGY min. 2 évet már dolgoztak (skilled work*) Kanadában, mint ideiglenes külföldi munkavállaló;
- VAGY valamilyen kanadai iskolát elvégezve legalább egy éves (teljes állás) munkatapasztalata van az országban;
3. az országban szerzett tanuló- vagy munkatapasztalat az itteni szervek által elismert;
4. és VAGY még ittlétekor jelentkezik az illető VAGY a munka/iskola befejezte utáni egy évben.

* Hogy milyen foglalkozások tartoznak a skilled work (szakképzett munka) kategóriába, a NOC (Canadian Occupational Classification) határozása mutatja meg:
A Skill Type 0 (managerial), Skill Level A (professional) vagy Skill Level B (technical) kategóriákról a Kanadai Bevándorlás első fejezetében már röviden esett szó. Itt találjátok a részletes leírásokat.

Ha mint ideiglenes munkavállaló adja be valaki a kérelmet, két követelménykategória alapján döntenek majd:
a) a korábbi munkatapasztalat (A kérelem előtti három évet nézik és teljes állást, azaz legalább 37.5 órát hetente. A munkaterület a fenti három kategóriára értendő csak. )
b) az angol vagy francia nyelvtudás

Ha mint itt végzett, majd kanadai munkatapasztalatot szerzett egyén folyamodik kérelemhez, akkor a fenti két csoporton túl a végzettségét is figyelembe veszik. Az egy éves munkatapasztalat szintén csak teljes állásra értendő az utóbbi két évet és a fenti három kategóriát figyelembe véve.
Az itt végzett iskola valamilyen középiskolát követő intézmény, ahol legalább két év tanulmány szükséges vagy mesteri kézpésben egy év.

Az angol nyelvtudást bizonyítandó az egyik legjobb teszt az IELTS teszt. Ime a website. Ingyenes minták itt.
Ugyanez franciául itt.

B) A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat innen tudjátok letölteni. Ahogyan eddig is, először olvassátok el a kitöltési útmutatót, ami sokat segít. Itt is magatoknak kell kikalkulálni a kérelem árát, amiből ne hagyjátok ki az orvosi vizsgálat, az erkölcsi biz. és a nyelvvizsga árát sem.

(L.)

Bevándorlás Kanadába 2. - Quebec

2009-02-11T07:55:00.004-05:00

No, hát Lívia bejegyzését követően íme a Bevezetés a quebeci bevándorlás útvesztőibe... elsőként tehát a szakképzett munkaerőről.

Mivel mindig, mindenütt kihangsúlyozzák, hogy "kivéve Quebecben", mert ott (itt) minden más, be kell valljam, nagyobb eltérésekre számítottam, de valójában egész apróságokról van szó.

Quebecnek saját rendszere van, amelynek alapján az ide bevándorolni szándékozókat rostálják, de ez nem azt jelenti, hogy teljes egészében kikerüli az állami (kanadai) bevándorlást. Itt is azt próbálják megítélni, hasznos tagja lesz-e a társadalomnak az újonnan érkező és szeretnék, ha a beilleszkedés minél zökkenőmentesebben menne.

A minisztérium honlapján minden szinte szájbarágósan le van írva, kivételesen angolul is, nem csak franciául.

Pályázatunkat a lakhelyünk szerinti Quebeci Bevándorlási Hivatalhoz kell benyújtani - ez (nem meglepő módon) többnyire a Kanadai nagykövetség is egyben.
Ha elfogadják, megkapjuk a Certificat de sélection du Québec elnevezésű papírost, és ennek birtokában jelentkezhetünk a letelepedési engedélyre az állami bevándorlási hivatalhoz - az, hogy QC kiválasztott, még nem jelenti, hogy Kanada is elfogad, ők kérik az egészségügyi vizsgálatokat és a rendőrségi bűnügyi nyilvántartás kivonatát.

A quebeci rendszer is pontoz, nagyjából ugyanolyan szempontok alapján, kicsit másként. Erre egy ilyen leírást találtam, remélhetőleg nem változik minden nap:

1. Végzettség: max. 29 pont
2. Munkaajánlat: max. 10 pont
3. Korábbi munkatapasztalat: max. 9 pont
4. Kor: max. 18 pont (a 18-35 éves korosztály a preferált)
5. Nyelvtudás: francia - max. 16 pont, angol - max. 6 pont
6. Kapcsolat Quebec-vel:
a) korábban diákként - max. 6 pont
b) korábban munka - max. 6 pont
c) egyéb látogatás - max. 2 pont
d) család Quebecben - max. 3 pont
7. Házastárs/élettárs:
a) végzettség: max. 18 pont
b) kor: max. 3 pont
c) nyelvtudás (csak a francia): max. 6 pont
8. Gyerekek - max. 8 pont
0-12 év között: 4 pont
13-21 év között: 2 pont
9. Az első 3 hónapban önellátó: 1 pont
10. Alkalmazkodóképesség: max. 8 pont

Itt mindenki kitöltheti a tesztet és több-kevesebb bizonyossággal eldöntheti, érdemes-e beadnia kérelmét Quebecbe. A francia nyelvtudás fontosságáról csak annyit, hogy a fenti rendszer szerint azért ha a végzettségünk alapján magas pontszámot kapunk, az kiválthatja a francia nyelven elbukottakat.

Ennek ellenére érdemes legalább minimális francia nyelvtudással rendelkezni a folyamat kezdetén, mert ha valóban Quebecben akarunk letelepedni, ez a nyelv a mindennapjaink része lesz. A pályázat részeként nyilatkozni is kell, hogy szándékunkban áll (meg)tanulni franciául - ha ezt nem vagyunk hajlandók aláírni, akkor ne is fecséreljük az időnket a papírok többi részére, függetlenül attól, hogy ez mondjuk mennyire ellenőrizhető vagy számonkérhető ígéret.
A tartományi kormányzatnak szerződése van több nyelviskolával és Alliance Francaise-vel külföldön, így akár már otthon is elkezdődhet a nyelvtanulás. Magyarországon sajnos egyetlen ilyen szerződéses intézmény sincs egyelőre, Alliance Francaise azonban található Pécsett, Miskolcon, Győrben, Szegeden és Debrecenben. Erdélyi magyaroknak jó hír: a temesvári francia intézetnek van szerződése.
A francia nyelvtudás igazolására egyébként a TEFAQ és a TCFQ vizsgákat is elfogadják, míg az angolnál IELTS, TOEFL, TOEIC és Cambridge vizsgákat.

Ha szakmánk tartományilag szabályozott rend/kamara alá tartozik, akár már otthonról is elkezdhetjük a folyamatot, hogy ennek a rendnek tagjaivá váljunk, enélkül ugyanis nem itt nem lehet munkát vállalni. Lista itt.
Az építőiparban 26 olyan szakma van, amelyeknek végzéséhez külön vizsga és engedély szükséges: lista itt.

Tehát a folyamat:

1. Tájékozódás, tájékozódás, tájékozódás
2. (Francia tanulás)
3. Megfelelő nyomtatványok letöltése, kitöltése,
4. Egyéb dokumentumok beszerzése/fénymásolása és hivatalos fordíttatása (bizonyítványok, leckekönyvek, munkakönyv, születési akvi kivonat, házassági akvi kivonat, válás esetén arról hivatalos papír, önéletrajz, útlevél, lakcímigazolás stb)
5. A csomag postázával egyidőben a megfelelő díjak befizetése
6. Az első 3 hónapra elegendő pénzzel kell rendelkeznünk, amiről nyilatkoznunk kell (nyomtatványok között). A 2009-es évre a következők az elvárások:

Az oldalt található linkek közé kitettem egyébként két újat is: a "Munkát Kanadában" egy, a kanadai kormány által támogatott honlap, amely rengeteg hasznos információt tartalmaz azok számára, akik itt szeretnének letelepedni. Témakörökre van osztva, ebből egy a munkavállalás.
Az "Új karrier, oktatás" hasonló jellegű információkat tartalmaz kifejezetten a munkavállalók számára, itt például könnyen megtalálhatjuk, adott szakmában milyen fizetésre és milyen lehetőségekre számíthatunk.

Bevándorlás Kanadába 1. Szakképzett munkaerő

2009-02-07T09:30:00.044-05:00

Úgy gondoltuk Mankával, hogy Kanada illetve a városaink általános bemutatása után itt az ideje, hogy a lovak közé csapjunk. :)

Így most első körben a Kanadába való bevándorlás különböző lehetőségeit vesszük sorra. Mivel az anyag óriási, így igyekszünk ezalkalommal is a lényeget kiragadni, hogy mindenről legyen egy átfogó képetek. Akit valami bővebben érdekel, úgyis tovább informálódik másfelé.

Hat nagyobb kategóriáról beszélgetünk.
1. Szakképzett bevándorlók csoportja országszerte, kivétel Quebec
2. Ugyanez, de Quebecre vonatkoztatva
3. Kanadai tapasztalattal rendelkezők csoportja
4. Azok, akik saját vállalkozást akarnak indítani Kanadában
5. A tartományok jelöltjeinek csoportja
6. Családtagok szponzorálása

Én most az első, azaz a "Skilled Worker" kategóriáról írok elsőként, és mivel itt különbségek vannak Kanada illetve Quebec tekintetében, Manka rögtön jön ezután a helyi sajátosságokkal.
Szóval az alábbiak mindenfelé érvényesek, kivéve Quebecben.

Akik ezen kategórián keresztül szeretnének bevándorolni Kanadába, azok a papírok elfogadtatása után rögtön megkapják a "permanent resident" - "állandó lakos" - státuszt. A papírok itt a képzettség, munkatapasztalat, nyelvtudás stb. bizonyításáról szólnak majd.
Ez a kategória időről-időre változhat, így én természetesen csak a mostani helyzetről tudok írni, előfordulhat, hogy fél év-egy év múlva valami már érvényét veszti!

A) Kik jelentkezhetnek?
A "skilled worker" kategóra lényege tehát azt bizonyítani, hogy gazdaságilag hasznos tagja lennél az országnak.
A jelentkezést három kategória szerint bírálják el:

1. A miniszteri előírások szerint a beadott papírok (a pályázat) akkor lesznek elégségesek a további vizsgálatra, ha

1.1. VAGY van egy már lefixált munkaajánlat (arranged employment)*
1.2. VAGY külföldi állampolgárként már több, mint egy éve ideiglenes munkavállalóként az országban dolgozol, vagy tanulsz
1.3. VAGY képzett szakemberként legalább egy év tapasztalatod van az alábbi listán szereplő foglalkozások valamelyikén belül.

* Ha tehát valakinek van egy kanadai munkáltatótól állásajánlata, az nagyban növelheti az esélyét, hogy Skilled Workerként pályázhasson.
Két eset lehetséges:
a) jelenleg Kanadában dolgozik az illető:
- már van egy munkaajánlata, ahol dolgozik
- érvényes ideiglenes munkavállalási vízummal rendelkezik
b) minden más esetben az illető jelenleg nem dolgozhat Kanadában és vagy nincs munkavállalási vízuma, vagy ami van, az más kategória alá esik, mint az a) pontban leírtak

2. Ha az első pontnak megfeleltünk, azaz pályázatunk további vizsgálatra alkalmas, akkor nézzük, mi minden szükséges még:

2.1. Legalább egy éves folyamatos munkatapasztalatod van ÉS
2.2 a munkatapasztalat beleesik az itteni három kategóriák valamelyikébe: Skill Type 0 (vezetői) vagy Skill Level A (diplomás) vagy Skill Level B (szakmunkás). A csoportokról bővebben itt.
2.3. ÉS a szükséges munkatapasztalatot az utóbbi 10 évben szerezted.

3. Ha megfeleltél a fent leírtaknak, akkor a beadott papírjaid az alábbi hat kategória alapján lesznek elbírálva:
- végzettség
- az angol és/vagy francia nyelv ismerete
- munkatapasztalat
- kor
- kanadai munkatapasztalat
- alkalmazkodóképesség

Mindezeken túl természetesen bizonyítani kell, hogy elegendő anyagiakkal rendelkezel ahhoz, hogy az első időkben fenntartsd magad.

Aki szeretne megbizonyosodni, hogy vajon megfelel-e a követelményeknek, két teszten is lemérheti esélyeit.
- Eligibility Tool
- Self-assessment test

B) Hogyan kell jelentkezni?

1. Beszerezni és kinyomtatni a megfelelő (!) jelentkezési csomagot. Csomagok letöltése itt.

2. Kitölteni megfelelően
A legtöbb adatlap kitölthető számítógépen, amit rögtön ki is kell nyomtatni, mert elmenteni a gépre nem lehet. Ha valaki nem akarja gépen kitölteni, akkor kinyomtathatja az egészet és fekete tollal kézzel is kitöltheti - vagy írógéppel. Nagyon figyelmesen érdemes töltögetni, mert ha valami kimaradt, akkor elbírálatlanul visszaküldik az egész csomagot. A jelentkezéshez itt is tartozik egy orvosi- és rendőrségi vizsgálat.

3. Meghatározni, hová kell küldeni a papírokat

4. Kikalkulálni az elbírálás díját

5. Mindent alaposan átnézni újra
Ki van töltve, aminek ki kell, a befizetés bizonylata csatolva és a szükséges dokumentumok szintén csatolva.

6. Nem maradt más hátra, mint feladni az elkészített csomagot.

Hamarosan megtudjuk, ehhez képest miben különbözik, ha valaki Quebecbe szeretne bevándorolni. :)

(L.)

Hochelagától Montreálig - Észak-amerikai joie-de-vivre

2009-01-25T09:00:00.001-05:00

Montreál Kanada második legnagyobb városa, Quebec tartomány legnagyobbja - de nem a tartományi székhely, az Quebec City. Nevét a város közepén emelkedő „hegyről”, a Mount Royalról kapta (232 m, jó esetben is vakondtúrás). Lakosainak száma a 2006-os népszámláláskor 1,620,693 fő, hivatalos nyelve a francia.

Montreál a Szent-Lőrinc folyón elhelyezkedő sziget, amelyen 19 kerület (borough) együttesen alkotja Montreál várost és 15 különálló városka osztozik még rajta. (Ezek 2002-2006 között szintén Montreál városhoz tartoztak - "Egy sziget, egy város", álmodta meg Pierre Bourque polgármester, de bele is bukott).

A kezdetekről röviden:

A mai Mount Royal lábánál a Szent-Lőrinc folyó mentén élő irokéz indiánok alapították Hochelagát, ezt kb. 1500 fős települést, amit az 1535-ben érkező Jacques Cartier a franciák számára követelt.

A Hochelaga név jelentésében nem biztosak a kutatók, azt feltételezik, hogy az irokéz „osheaga” szóból származik, ami „nagy örvényeket” jelent és ebben a formájában vszínűleg a folyóra, illetve a Lachine Rapidsra (a folyó egy szakasza) utal inkább, semmint a településre.

1611-ben Samuel de Champlain szőrmekereskedő állomást alapított itt, az akkori vámház helyén ma helytörténeti múzeum áll, a Pointe-Á-Calliére.

1639-ben érkezik az első katolikus misszió, a Ville-Marie-nak keresztelt település kormányzója Paul Chomedey de Maisonneuve.

1759-ben a brit hadsereg győzelmet arat a franciák felett Quebec City közelében (Ábrahám-mezei csata), és 1760-ban elfoglalják Ville-Marie-t.

1763-ban a Hétéves Háború végével a Párizsi Béke részeként Új-Franciaország hivatalosan is angol uralom alá kerül.

1832-ben megalakul a mai Montreál város, a következő évben Jacques Vigert választják az első polgármesterré.

Nagy ugrás időben: 1962-ban kezdik el kialakítani a földalatti várost, amely máig a világ legkiterjedtebb földalatti gyalogosrendszere, boltokkal ésatöbbi. Valahol el kell ütni az időt a hosszú teleken is.

1967-ben Montreáli Világkiállítás.

1968-ban megalakul a Parti Québécois, amelynek legfőbb célja a független Quebec kikiáltása.

1976 XXI. Nyári Olimpiai Játékok – ugyanebben az évben a PQ többségi kormányra kerül, a tartomány új első embere Rene Levesque.

1977 Elfogadják a híres-hírhedt Bill 101-t, amelynek értelmében (többek között) Quebec hivatalos nyelve kizárólag a francia – megindul az anglofón lakosok és vállalatok kivándorlása

1980 Az első népszavazás: a tartomány lakóinak 59,56%-a szavaz a Kanadától való elszakadás ellen

1995 A második népszavazás: a tartomány lakóinak mindössze 50,58 %-a szavaz az elszakadás ellen...

2002-ben megalakul a GMA, a Greater Metropolitan Area (3,588,520 lakos - Quebec tartomány lakosságának 48%-a!), amely 27 város egyesülése (ezek egy része 2006-ban kiválik a nagyvárosi boldogságból).

A ’70-es évekig Montreál volt Kanada legnagyobb és gazdaságilag legerősebb városa. A hanyatlás részben a Parti Québécois térnyerésével és ezzel egyidőben az anglofón közösség és vállalatok nagy arányú elvándorlásával magyarázható. A ’90-es években a város visszatornászta magát második helyre (Torontó után), húzóágazatai többek között a szállítmányozás és kereskedelem, ruhaipar, légiközlekedés, orvosi kutatás, kommunikáció és információs technológia, és a turizmus.

A világ második legnagyobb francia nyelvű városa, amelyet azonban megoszt a kétnyelvűség.

Szó szerint is: a St.Laurent Boulevardtól („The Main”) keletre hagyományosan francia terület, míg nyugatra már bátrabban használhatjuk az angolt.
Az alábbi képen a sötétebb vörös foltok mutatják, hol laknak anglók - az egész halványak pedig azt, hogy hol közelít az arányuk a 0%-hoz.

Ahogy az már a fentiekből is látszik, Montreálról csak nagyon nehezen lehet úgy beszélni, hogy ne keverjünk bele tartományi ügyeket. A város mindig is az angolok és franciák csatatere volt, és a helyzetet tovább bonyolítják az új bevándorlók, akik szemtelen módon nagyobb valószínűséggel beszélnek angolul, mint franciául... Itt vagyok pl. én.
Quebec tartomány lakosainak csupán 7,7 %-a anglofón, azaz angol az anyanyelve (első nyelv), a (csak) angolt beszélő lakosság 73%-a azonban Montreálban és környékén összpontosul. Már ebből is látszik, hogy a város átvitt értelemben is sziget.
A GMA kicsit több, mint 3,5 millió lakosának azonban így is 65%-a francia anyanyelvű, 12,5 %-a anglofón, 22,5 %-a pedig valamilyen más nyelven beszél. A legnagyobb etnikai csoportok: olasz, ír, angol, skót, haiti, kínai és görög. Nagyon ingatag dolog ez a nyelvkérdés.
Csak összehasonlításképp, álljon itt ez a táblázat az egyes tartományokban élő angol anyanyelvű lakosok százalékáról:

Montreál rendkívül büszke a felsőoktatására, arra, hogy lakóinak egyötöde rendelkezik valamilyen felsőfokú oklevéllel, és a számtalan kutatóközpont mellett négy egyetemnek is otthont ad (két francia, két angol nyelvű, az egyensúly kedvéért), amelyek közül a McGill az egyik legelismertebb Kanada-szerte. Rengeteg nemzetközi diák tanul itt, akik tanulmányaik befejeztével gyakran a városban maradnak.

Számomra Montreál egy rendkívül színes, életteli város, ahol szinte mindent megtalálni, amit csak az ember kíván. Nem feltétlenül materiális dolgokra gondolok, Túró Rudit például nem kapni, inkább arra, hogy a leghidegebb téli napon is vannak események, amelyekre érdemes odafigyelni, és amint megérkezik a nyár, fesztivál fesztivált ér. Múzeumok, színház, koncertek. Hoki, hoki, amerikai foci. 2008-ig Forma-1-es futamok. Parkok, éttermek, hangulatos kávézók. Joie de vivre.

Torontóról röviden - a kezdetektől napjainkig

2009-01-18T12:29:00.013-05:00

Torontó Ontario állam/tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa. A világ egyik legmultikulturálisabb városa, az elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága több mint 70 nációból kerül ki. Észak-Amerika 5. legnagyobb városa, Kanada lakosságának tkp. egynegyede él a környező 160 km-en belül. Torontó Kanada üzleti központja és gazdasági motorja, 1994-ben a The Economist című gazdasági hetilap a világ legélhetőbb városának választotta.

„Toronto” nevének jelentése irokéz nyelven „fishing weir”, azaz „halászgát”, mely arra utal, hogy a mai Simcoe-tavon a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást.
Az első nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte a környéket. Igaz, az ideérkezők Toronto néven alapítottak egy apró falut a mai város helyén, azonban 1793-ban Kanada akkori kormányzója, John Graves Simcoe az akkori Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét. Így ez a dátum lett Toronto város születésnapja is. A
Nagy-tavakon az 1840/50-es években beindult hajóforgalom (a város a Nagy-tavak egyike, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből fakadó gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Torontó az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is.

A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik. A város GDP-je 305 millió USD, ami a világ 7-ik legnagyobb városi gazdaságává teszi. Torontó Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági központja is egyben.
A város lakossága, mint említettem, igen sokféle nációból kerül ki. A legtöbb torontói teljesen vagy részben Angliából illetve Íroroszágból származtatja magát. Emellett jelentős arányban vannak Kínából, Olaszországból, Portugáliából, Jamaicából, Indiából, Sri-Lankáról, Oroszországból, a Fülöp-szigetekről, Iránból, Vietnámból, Trinidadból, Romániából, Szomáliából, Németországból, Franciaországból, Magyarországról, Görögországból, Lengyelországból, Koreából... szerte a városban.
A legtöbben katolikus vallásúak (római katolikus a lakosság több, mint 30%-a), kb. 7% tartozik az Anglikán- vagy az Egyesült Kanadai Egyházhoz, de meg kell ezek mellett említeni az iszlám, hindu, buddhista és a szík vallási csoportokat is, akikhez elég sokan tartoznak itt, Torontóban.
Természetesen az angol a hivatalos nyelv, franciát az itt lakók csupán 1-2%-a beszéli, azonban sokan beszélik anyanyelvükként a kínait, olaszt, portugált, perzsát, urdut, spanyolt, punjabit és a tamilt.
Torontó lakossága folyamatosan nő, hiszen a Kanadába vándorlók közül 10-ből 4-en a városba vagy környékére települnek. Ez pl. 2001 és 2006 között 450.000 embert jelentett. Ehhez alakul a város évről évről, hiszen nem egyszerű feladat az immigránsok magas számával lépést tartani, akármilyen területre is gondoljunk (egészségügy, iskola, tömegközlekedés, szociális ellátások, lakhatás stb.)

Torontó igen sokszínű város, sok-sok minden megvan itt, amit egy észak-amerikai nagyvárosról elképzelünk: nyüzsgés, forgalmas utcák, szórakoztatóipar, kultúra, éjszakai élet. Talán nem is gondolnánk, de majd 125 múzeum van a városban, több mint 50 balett- és tánccsoport, 6 opera társulat és még sorolhatnánk. Toronto mindezek mellett a harmadik legnagyobb (angol nyelvű) színházi központ is, New York és London után. Azonban aki csendre és nyugalomra vágyik, Torontóban azok is megtalálják a számításaikat. Élhetnek a város nyugisabb részein, közel Torontó számtalan parkjainak egyikéhez, mely parkrendszer mindenképpen a város egyik nagy erőssége.

A várostervezésben pl. egyik elsődleges szempont, hogy a világ úgy ismerje majd , mint egy parkbéli várost (“City within a Park”). Hiszen – ahogyan mondják – a minőségi élet az egészséggel kezdődik, s ebben nagy szerepet játszik a természettel való érintkezés. Sok tanulmány mutat rá arra, mennyire fontos egészségünk szempontjából mindez. Már csak a fák látványa is terápiás jelleggel bír, s azok a betegek például, akik fákat láthatnak a kórházi ablakukból, gyorsabban épülnek fel.
Torontóban tehát valóban nagy figyelmet fordítanak erre, s jelenleg több mint 7 millió fa van a városban. A kutatások szerint a városlakók több, mint 50 százaléka ki is megy a parkokba legalább hetente egyszer. Lehetőség akad bőven, hiszen a város kb. 13 százaléka parkosított, azonban kb. 42 százalék még nem kialakított erdőség, ami több, mint 35 km2-t jelent. Mindemellett még kb. 40.000 honos fát, bokrot, virágot ültettek csak az utóbbi öt év minden egyes évében.

Torontó ad otthont a világ legmagasabb, szabad szerkezetű épületének a CN Tower-nek, amely 1976-ban épült és 553.33 méter magas. A CN Tower mellett találjuk közvetlen a Rogers Centret (régi nevén SkyDome-ot), amely a világon elsőként rendelkezett teljesen behúzható tetőrendszerrel és sportpályája elég nagy ahhoz, hogy akár nyolc utasszállító repülőgép is parkolhat rajta. Torontóban található a világ leghosszabb utcája is, a Yonge Street, mely 1.896 km-ével vívta ki ezt a címet.

Ha pedig már úgyis ennyi adattal boldogítottalak titeket, hadd soroljak ide még egy-két további érdekességet, majd végezetül pár táblázatot is betennék azoknak, akiket érdekel. :) (Majd katt a képekre a nagyításért)

· Ahogyan azt már említettem, Torontó lakossága a külterületekkel együtt eléri az 5.5 millió főt. 2001 és 2005 között a város átlag 107.000 immigránst fogadott minden egyes évben. Kanada területére 2005 július és 2006 júliusa között összesen 324.000 bevándorló érkezett.
· A város lakosai közül 43% vallja magát „visible minority”, azaz kisebbségnek, ami 1996-ban még 37% volt. („Visible minority” az a személy, aki nem őslakos Kanadában, nem európai és nem fehérbőrű). A legnagyobb négy ilyen csoport Torontóban: a kínai (10.6%), a dél-ázsiai (10.3%), a fekete (8.3%), és a filipino (3.5%).
· 49%-a Torontó lakosságának Kanadán kívül született.
· Minden ötödik torontói a ’90-es években érkezett az országba.
· A városban 79 különböző etnikai csoport él.

Itt a Kanadába bevándorlók arányát láthatjátok 2006-ban tartományonként. Minél sötétebb egy tartomány színe, annál többen emmigráltak oda.

A második táblázaton a külföldön születettek arányát láthatjátok egy-két észak-amerikai város tekintetében.

Itt a családi bevételek középértékeit hasonlíthatjátok össze pár kanadai városban. A fekete oszlopok mutatják a bevándorlók, a fehér a nem bevándorlók értékeit.

Az utolsó táblázat a GTA-t (azaz Torontót a külterületekkel együtt), illetve a bevándorlók arányait mutatja 2006-ban.

(Lívia)

Pár szóban Kanadáról

2009-01-10T20:23:00.004-05:00

Maga a szó, canada, a huron-irokéz "kanata" szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. Az ország az észak-amerikai kontinens északi felén található, államformája alkotmányos monarchia. Fővárosa Ottawa (az első képen a parlament látható), legnépesebb városa pedig Torontó.
Gazdaságának alapja kezdetektől fogva a rendelkezésre álló természeti erőforrások bősége volt. Bár lakossága mindössze egytizede az USA-énak, gazdasági súlya igen jelentős. Az ország területileg hatalmas, partvonala - főleg az északon található számtalan sziget miatt - a leghosszabb a világon: 243 792 km. Területét tekintve a második legnagyobb ország Oroszország után. Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; bár a népesség megoszlása igen szélsőséges. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak (a Föld tavainak 60%-a Kanadában található) és a Szent Lőrinc folyó vidéke, itt telepedtek le ugyanis az első európaiak.

A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és British Columbia (BC) osztozik. BC déli részén egyébként jóval enyhébbek a telek, mint bárhol máshol az országban.

A kanadai alkotmányos monarchia feje a mindenkori brit uralkodó, jelenleg a Kanada Királynője cím birtokosa II. Erzsébet. Őt a kormányzó képviseli, mely pozíciót általában egy visszavonult politikus vagy más jelentős személyiség tölti be, akit az uralkodó nevez ki a miniszterelnök javaslatára. A kormányzó által hagyja jóvá a királynő a képviselőház és a szenátus elfogadta törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, ő olvassa fel a trónbeszédeket, írja alá az államközi szerződéseket, nyitja meg és zárja be a parlament ülésszakait, illetve oszlatja fel a parlamentet az új választások előtt. A királynő és a kormányzó hatalma azonban teljes mértékben névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek. A parlament két házból áll: a képviselőházból, melynek tagjait a szavazópolgárok választják; és a szenátusból, mely 105 szenátori tagból áll. Őket a miniszterelnök nevezi ki.
A jelenlegi miniszterelnök, Stephen Harper 2006 eleje óta van hatalmon. Két elődje, Paul Martin és a két egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien, a liberális párthoz tartozott, azaz 14 évig előttük nem volt jobboldali párt hatalmon.
Kanada lakossága a legutóbbi (2006-os) népszámláláskor 31.612.897 fő volt.
Kanada két hivatalos nyelve az angol és a francia. A franciát legfőképpen Québecben beszélik (ahol tartományi szinten csak a francia a hivatalos nyelv és a lakosság 80% francia nyelvű), és - noha az egyetlen hivatalosan kétnyelvű tartomány - jóval kisebb mértékben New Brunswickban (32.8%), Nova Scotiában (5%), és Ontarioban (4.5%). A legnagyobb nem hivatalos nyelvek: a kínai, az olasz és a német. Az őslakos nyelveket beszélők száma folyamatosan csökken, sajnos csak néhány kivétel akad.

Update: gondoltam, beszúrok ide egy színes (majdnemvak) térképet. Egyrészt, mert tetszik, másrészt, mert nagy, nagy, de szerintem amíg nincs előttünk, nem igazán esnek le az arányok. -- Manka :)

(L.)