Torontó Ontario állam/tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa. A világ egyik legmultikulturálisabb városa, az elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága több mint 70 nációból kerül ki. Észak-Amerika 5. legnagyobb városa, Kanada lakosságának tkp. egynegyede él a környező 160 km-en belül. Torontó Kanada üzleti központja és gazdasági motorja, 1994-ben a The Economist című gazdasági hetilap a világ legélhetőbb városának választotta.„Toronto” nevének jelentése irokéz nyelven „fishing weir”, azaz „halászgát”, 
mely arra utal, hogy a mai Simcoe-tavon a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást.
Az első nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte a környéket. Igaz, az ideérkezők Toronto néven alapítottak egy apró falut a mai város helyén, azonban 1793-ban Kanada akkori kormányzója, John Graves Simcoe az akkori Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét. Így ez a dátum lett Toronto város születésnapja is. A
Nagy-tavakon az 1840/50-es években beindult hajóforgalom (a város a Nagy-tavak egyike, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből fakadó gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Torontó az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is.
A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik. A város GDP-je 305 millió USD, ami a világ 7-ik legnagyobb városi gazdaságává teszi. Torontó Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági központja is egyben.
A város lakossága, mint említettem, igen sokféle nációból kerül ki. A legtöbb torontói teljesen vagy részben Angliából illetve Íroroszágból származtatja magát. Emellett jelentős arányban vannak Kínából, Olaszországból, Portugáliából, Jamaicából, Indiából, Sri-Lankáról, Oroszországból, a Fülöp-szigetekről, Iránból, Vietnámból, Trinidadból, Romániából, Szomáliából, Németországból, Franciaországból, Magyarországról, Görögországból, Lengyelországból, Koreából... szerte a városban.
A legtöbben katolikus vallásúak (római katolikus a lakosság több, mint 30%-a), kb. 7% tartozik az Anglikán- vagy az Egyesült Kanadai Egyházhoz, de meg kell ezek mellett említeni az iszlám, hindu, buddhista és a szík vallási csoportokat is, akikhez elég sokan tartoznak itt, Torontóban.
Természetesen az angol a hivatalos nyelv, franciát az itt lakók csupán 1-2%-a beszéli, azonban sokan beszélik anyanyelvükként a kínait, olaszt, portugált, perzsát, urdut, spanyolt, punjabit és a tamilt.
Torontó lakossága folyamatosan nő, hiszen a Kanadába vándorlók közül 10-ből 4-en a városba vagy környékére települnek. Ez pl. 2001 és 2006 között 450.000 embert jelentett. Ehhez alakul a város évről évről, hiszen nem egyszerű feladat az immigránsok magas számával lépést tartani, akármilyen területre is gondoljunk (egészségügy, iskola, tömegközlekedés, szociális ellátások, lakhatás stb.)
Torontó igen sokszínű város, sok-sok minden megvan itt,
amit egy észak-amerikai nagyvárosról elképzelünk: nyüzsgés, forgalmas utcák, szórakoztatóipar, kultúra, éjszakai élet. Talán nem is gondolnánk, de majd 125 múzeum van a városban, több mint 50 balett- és tánccsoport, 6 opera társulat és még sorolhatnánk. Toronto 
mindezek mellett a harmadik legnagyobb (angol nyelvű) színházi központ is, New York és London után. Azonban aki csendre és nyugalomra vágyik, Torontóban azok is megtalálják a számításaikat. Élhetnek a város nyugisabb részein, közel Torontó számtalan parkjainak egyikéhez, mely parkrendszer mindenképpen a város egyik nagy erőssége.
mely arra utal, hogy a mai Simcoe-tavon a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást.Az első nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte a környéket. Igaz, az ideérkezők Toronto néven alapítottak egy apró falut a mai város helyén, azonban 1793-ban Kanada akkori kormányzója, John Graves Simcoe az akkori Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét. Így ez a dátum lett Toronto város születésnapja is. A
Nagy-tavakon az 1840/50-es években beindult hajóforgalom (a város a Nagy-tavak egyike, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből fakadó gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Torontó az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is.
A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik. A város GDP-je 305 millió USD, ami a világ 7-ik legnagyobb városi gazdaságává teszi. Torontó Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági központja is egyben.
A város lakossága, mint említettem, igen sokféle nációból kerül ki. A legtöbb torontói teljesen vagy részben Angliából illetve Íroroszágból származtatja magát. Emellett jelentős arányban vannak Kínából, Olaszországból, Portugáliából, Jamaicából, Indiából, Sri-Lankáról, Oroszországból, a Fülöp-szigetekről, Iránból, Vietnámból, Trinidadból, Romániából, Szomáliából, Németországból, Franciaországból, Magyarországról, Görögországból, Lengyelországból, Koreából... szerte a városban.
A legtöbben katolikus vallásúak (római katolikus a lakosság több, mint 30%-a), kb. 7% tartozik az Anglikán- vagy az Egyesült Kanadai Egyházhoz, de meg kell ezek mellett említeni az iszlám, hindu, buddhista és a szík vallási csoportokat is, akikhez elég sokan tartoznak itt, Torontóban.
Természetesen az angol a hivatalos nyelv, franciát az itt lakók csupán 1-2%-a beszéli, azonban sokan beszélik anyanyelvükként a kínait, olaszt, portugált, perzsát, urdut, spanyolt, punjabit és a tamilt.
Torontó lakossága folyamatosan nő, hiszen a Kanadába vándorlók közül 10-ből 4-en a városba vagy környékére települnek. Ez pl. 2001 és 2006 között 450.000 embert jelentett. Ehhez alakul a város évről évről, hiszen nem egyszerű feladat az immigránsok magas számával lépést tartani, akármilyen területre is gondoljunk (egészségügy, iskola, tömegközlekedés, szociális ellátások, lakhatás stb.)
Torontó igen sokszínű város, sok-sok minden megvan itt,
amit egy észak-amerikai nagyvárosról elképzelünk: nyüzsgés, forgalmas utcák, szórakoztatóipar, kultúra, éjszakai élet. Talán nem is gondolnánk, de majd 125 múzeum van a városban, több mint 50 balett- és tánccsoport, 6 opera társulat és még sorolhatnánk. Toronto 
mindezek mellett a harmadik legnagyobb (angol nyelvű) színházi központ is, New York és London után. Azonban aki csendre és nyugalomra vágyik, Torontóban azok is megtalálják a számításaikat. Élhetnek a város nyugisabb részein, közel Torontó számtalan parkjainak egyikéhez, mely parkrendszer mindenképpen a város egyik nagy erőssége.A várostervezésben pl. egyik elsődleges szempont, hogy a világ úgy ismerje majd , mint egy parkbéli várost (“City within a Park”). 
Hiszen – ahogyan mondják – a minőségi élet az egészséggel kezdődik, s ebben nagy szerepet játszik a természettel való érintkezés. Sok tanulmány mutat rá arra, mennyire fontos egészségünk szempontjából mindez. Már csak a fák látványa is terápiás jelleggel bír, s azok a betegek például, akik fákat láthatnak a kórházi ablakukból, gyorsabban épülnek fel.
Torontóban tehát valóban nagy figyelmet fordítanak erre, s jelenleg több mint 7 millió fa van a városban.
A kutatások szerint a városlakók több, mint 50 százaléka ki is megy a parkokba legalább hetente egyszer. Lehetőség akad bőven, hiszen a város kb. 13 százaléka parkosított, azonban kb. 42 százalék még nem kialakított erdőség, ami több, mint 35 km2-t jelent. Mindemellett még kb. 40.000 honos fát, bokrot, virágot ültettek csak az utóbbi öt év minden egyes évében.
Hiszen – ahogyan mondják – a minőségi élet az egészséggel kezdődik, s ebben nagy szerepet játszik a természettel való érintkezés. Sok tanulmány mutat rá arra, mennyire fontos egészségünk szempontjából mindez. Már csak a fák látványa is terápiás jelleggel bír, s azok a betegek például, akik fákat láthatnak a kórházi ablakukból, gyorsabban épülnek fel.Torontóban tehát valóban nagy figyelmet fordítanak erre, s jelenleg több mint 7 millió fa van a városban.
A kutatások szerint a városlakók több, mint 50 százaléka ki is megy a parkokba legalább hetente egyszer. Lehetőség akad bőven, hiszen a város kb. 13 százaléka parkosított, azonban kb. 42 százalék még nem kialakított erdőség, ami több, mint 35 km2-t jelent. Mindemellett még kb. 40.000 honos fát, bokrot, virágot ültettek csak az utóbbi öt év minden egyes évében.Torontó
ad otthont a világ legmagasabb, szabad szerkezetű épületének a CN Tower-nek, amely 1976-ban épült és 553.33 méter magas. A CN Tower mellett találjuk közvetlen a Rogers Centret (régi nevén SkyDome-ot), amely a világon elsőként rendelkezett teljesen behúzható tetőrendszerrel és sportpályája elég nagy ahhoz, hogy akár nyolc utasszállító repülőgép is parkolhat rajta. Torontóban található a világ leghosszabb utcája is, a Yonge Street, mely 1.896 km-ével vívta ki ezt a címet.
ad otthont a világ legmagasabb, szabad szerkezetű épületének a CN Tower-nek, amely 1976-ban épült és 553.33 méter magas. A CN Tower mellett találjuk közvetlen a Rogers Centret (régi nevén SkyDome-ot), amely a világon elsőként rendelkezett teljesen behúzható tetőrendszerrel és sportpályája elég nagy ahhoz, hogy akár nyolc utasszállító repülőgép is parkolhat rajta. Torontóban található a világ leghosszabb utcája is, a Yonge Street, mely 1.896 km-ével vívta ki ezt a címet.Ha pedig már úgyis ennyi adattal boldogítottalak titeket, hadd soroljak ide még egy-két további érdekességet, majd végezetül pár táblázatot is betennék azoknak, akiket érdekel. :) (Majd katt a képekre a nagyításért)
· Ahogyan azt már említettem, Torontó lakossága a külterületekkel együtt eléri az 5.5 millió főt. 2001 és 2005 között a város átlag 107.000 immigránst fogadott minden egyes évben. Kanada területére 2005 július és 2006 júliusa között összesen 324.000 bevándorló érkezett.
· A város lakosai közül 43% vallja magát „visible minority”, azaz kisebbségnek, ami 1996-ban még 37% volt. („Visible minority” az a személy, aki nem őslakos Kanadában, nem európai és nem fehérbőrű). A legnagyobb négy ilyen csoport Torontóban: a kínai (10.6%), a dél-ázsiai (10.3%), a fekete (8.3%), és a filipino (3.5%).
· 49%-a Torontó lakosságának Kanadán kívül született.
· Minden ötödik torontói a ’90-es években érkezett az országba.
· A városban 79 különböző etnikai csoport él.
· A város lakosai közül 43% vallja magát „visible minority”, azaz kisebbségnek, ami 1996-ban még 37% volt. („Visible minority” az a személy, aki nem őslakos Kanadában, nem európai és nem fehérbőrű). A legnagyobb négy ilyen csoport Torontóban: a kínai (10.6%), a dél-ázsiai (10.3%), a fekete (8.3%), és a filipino (3.5%).
· 49%-a Torontó lakosságának Kanadán kívül született.
· Minden ötödik torontói a ’90-es években érkezett az országba.
· A városban 79 különböző etnikai csoport él.
Itt a Kanadába bevándorlók arányát láthatjátok 2006-ban tartományonként. Minél sötétebb egy tartomány színe, annál többen emmigráltak oda.
A második táblázaton a külföldön születettek arányát láthatjátok egy-két észak-amerikai város tekintetében.
Itt a családi bevételek középértékeit hasonlíthatjátok össze pár kanadai városban. A fekete oszlopok mutatják a bevándorlók, a fehér a nem bevándorlók értékeit. 
Az utolsó táblázat a GTA-t (azaz Torontót a külterületekkel együtt), illetve a bevándorlók arányait mutatja 2006-ban. (Lívia)
