Hasznos infók tanároknak 2.

Szakmától függetlenül, szinte mindenkinek akadályokkal kell szembenéznie, aki egy új országban a saját szakmáját szeretné tovább folytatni. Mint más területeken is, itt is nehézséget jelent, ha nem ismerjük alaposan a szakmánk kanadai rendszerét, azaz a dolgok menetének  itteni mikéntjét. Mindannyian hozzuk magunkkal a saját országunk szokásait, viszont ne essünk abba a hibába, hogy csak aszerint akarunk máshol is érvényesülni. Mérjük fel a terepet, nagy szivességet teszünk ezzel önmagunknak. :)

Jelen pillanatban a munkavállalási lehetőségek az oktatás terén elég szűkösek. Persze azért munka így is akad, ráadásul egyre több tanár megy nyugdíjba minden évben. A nemzetközileg képzett tanároknak is az első és legfontosabb lépés az otthoni végzettségük kanadai elfogadtatása. Előfordulhat, hogy további kurzusokat kell majd venni, de az is lehet, hogy megfelelünk a kritériumoknak. Ugyanez igaz az angol nyelv elsajátításása is. Nézzük a tanárrá válás legfontosabb lépéseit:

1. A tanári pálya természetesen "regulated", azaz meg kell szereznünk a tartományi szakmai szervezet igazolását. Minden tartománynak megvan a maga követelményrendszere - ami általában a weboldalukon meg is található. (Példák: Ontario, Quebec, British Columbia...) Plusz hadd adjak még egy hasznos oldalt Ontarióra vonatkozóan. A bizonyítvány megszerzése gyakran elég hosszadalmas, szóval érdemes időben elkezdeni. Ne hagyjátok, hogy ez a kissé nehézkes procedúra elkedvtelenítsen titeket, a legvégén megéri a fáradtságot! (A jelentkezéshez ált. kell az otthoni, eredeti végzettség, beleértve a leckekönyvet is, angol vagy francia nyelvvizsga, kanadai munkaengedély és valamilyen, személyazonosságot igazoló dokumentum.)
2. A hosszú procedúra során előfordulhat, hogy további órákat/tanfolyamokat kell venni az elfogadtatáshoz vagy gyakorlati tapasztalatot kell szerezni a helyi iskolai rendszer megismerése érdekében. Az iskolarendszer megismeréséhez a legjobb mód az önkéntesség, a papírokhoz pedig érdemes megkeresni kimondottan külföldön képzett tanároknak szóló programokat (bridging programs for internationally trained teachers).
3. Amint megvan a tartományi igazolás, ismerjük meg a helybéli iskolai szervezeteket. Általában több is létezik, mint pl. az állami iskolák testülete, a katolikus iskoláké és lehet külön francia terület is. Két torontói példa: Toronto District School Board - TDSB, Toronto Catholic District School Board - TCDSB
4. Ezek után nézzünk utána, hogyan lehet jelentkezni egy-egy testülethez. Pl. a TCDSB az ApplytoEducation weboldalt használja, hozzájuk ezen keresztül lehet bejutni.  
5. A tanári pálya leggyakrabban a helyettesítéssel (supply teachers)kezdődik. Ha jelentkeztünk egy testülethez, nézzünk utána a konkrét iskoláknak, ahol tanítani szeretnénk, és tudjuk meg, hogyan kerülhetünk fel a helyettesítő tanárok listájára. (A hely. tanárok azok, akik betegség stb. esetén beugranak a főállású tanárok helyett.) Előfordulhat, hogy a jelentkezéshez orvosi vizsgálat is kell, vagy az igazgató ajánlása. Ha ez a helyzet, akkor lépjünk kapcsolatba közvetlen az igazgatóval, kérjünk tőle egy időpontot és nyerjük meg őt személyesen. :)
6. A helyettesítő listára érdemes felkerülni helyi magániskoláknál is. A magánsuliknak megvan a saját követelményrendszerük (és talán nem ugyanaz a tartományi igazolás kell hozzá), habár az iskolai tanterv itt is a tartomány által rögzített. Érdemes lehet eleinte olyan vallású/kultúrájú/rendszerű iskolákat keresni itt, ami számunkra már ismerős.
7. Hívogassuk fel a sulikat és tudjuk meg, ki szervezi a helyettesítő tanárokat. Vannak sulik, ahol az egyes tanárok szervezik a helyettesítésüket, míg máshol pl. az igazgatóhelyettesé a feladat. Tudjuk meg minél több kapcsolati személy elérhetőségét és frissítsük az adatainkat rendszeresen.
8. Látogassunk iskolákat. Természetesen az egyik leghasznosabb módja munkát találni iskolákban, ha találkozunk tanárokkal, iskolai dolgozókkal. Mutatkozzunk be, hagyjuk meg a névjegykártyánkat, küldjük el ezután az önéletrajzunkat emailben. Azaz gondoskodjunk arról, hogy emlékezzenek ránk! :)
9. Ha megkapjuk az első hívást, tegyünk jó benyomást! Legyünk pozitívak és lelkesek, ismerkedjünk más tanárokkal az ebédlőben. A legtöbben abszolút ismerősek lesznek a helyzetünkkel és tudják, min megyünk keresztül.

Természetesen az csak egy lehetséges útja a munkaszerzésnek, biztosan vannak, akiknek más úton, más lépésekkel sikerült elhelyezkedniük kanadai iskolákban. (pl. nem említettük a magántanítványok fogadását a helyi iskolákból, ami szintén hasznos lehet...) Mégis, a fenti javaslatok elég általánosak, és akármerre is vagyunk Kanadában, sokat segíthetnek.

Legyünk kreatívak, kitartóak és türelmesek. A próbálkozásainkat siker követi majd, ha nyitottak vagyunk, és nem a négy fal között ülve keresünk munkát. Sok sikert mindenkinek!! :)

Hasznos infók iskolakezdés idején 1.

Most, szeptemberben mi is lehetne aktuálisabb téma az iskolánál. A gyerekeknek az általános iskolára kell felkészülni, a tinédzsereknek a középiskolára vagy egyetemre, de gyakran a bevándorló felnőttek is, szakmájuknak/érdeklődésüknek megfelelően iskolát keresnek ilyentájt. A mostani bejegyzés első részében nekik adunk pár hasznos tippet, a cikk második felében pedig a Kanadában tanítani vágyó nemzetközileg képzett tanároknak. 

 Gyerekeknek:

• Ha a család nemrég érkezett Kanadába, illetve egy bizonyos városba/városrészre, a kerületi iskolai központot kell felkeresni (általános és középiskola esetén is), hogy a gyermeket beirassuk.
• Az általános iskolák gyakran évfolyamokra vannak osztva, úgy mint alapszint: óvodától harmadikig (primary grades: kindergarden to Grade 3); közép évfolyam: negyediktől hetedikig (intermediate: Grade 4-7). Néhol a középévfolyam ötödiktől nyolcadikig számít. 
• Az állami iskolák általában kedden kezdődnek, a Labour Day után közvetlen, és gyakran nincs még egész napos tanítás.
• Az általános iskolákban nincs beiratkozási díj, de természetesen sok egyéb iskolai dolog van, amit meg kell venni évkezdés előtt. Az iskolák általában minden szülőt tájékoztatnak a szükséges felszerelésről. 
• A magániskola szintén választható lehetőség az államiak mellett, amik gyakran vallási alapúak. Sokan vallják, hogy az oktatási színvonal messze felette áll az állami oktatásnak, azonban a magániskolák költsége több ezer dollár is lehet évente. 
• Legtöbb esetben az iskola megkéri a szülőket, hogy hozzassanak gyermekükkel ebédet az iskolába. Mindenhol nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges étkezésre, így lehetőség szerint minél több zöldség, gyümölcs, szendvics vagy más egészséges étel kerüljön a gyerekek ebédlős dobozába. Sok iskola „nut-free”, azaz dió/mogyorómentes terület, hiszen sok gyermek allergiás rájuk. Erre érdemes odafigyelni.
• A kanadai tanítási stílus merőben eltérhet attól, amit az ember otthon megszokott. Míg sok iskolarendszer a világon az információk memorizálására összpontosít, addig Kanadában az iskolarendszer legfontosabb értékei a kommunikáció és az analitikus gondolkodás. 
• Az állami iskolák mind indítanak ún. ESL (English as a Second Language) órákat, ahol az újonnan bevándorolt gyerekeknek segítenek elsajátítani az angol nyelvet.
• A Settlement Worker-ök (szociális munkások) mindenhol megtalálhatók az iskolákban, akik hasznos információkat nyújtanak a szülőknek, segítik a beilleszkedést és érzelmi támaszt nyújtanak a gyerekeknek.

 Tinédzsereknek:

• Nagyon sok „Back-to-school” leárazások vannak ilyenkor szerte a városokban, ahol könnyebben beszerezhetők a fiataloknak szükséges őszi ruhák. 
• A középiskolák itt is félévekre (semester) osztottak, ahol a diákok négy tantárgyat tanulnak az első félévben, majd egy másik négyet a másodikban. „Report Card-okat” minden félév közepén és végén kapnak a tanulók, a fontos vizsgák pedig minden félév végén vannak.
• Léteznek olyan iskolák is, amik nincsenek félévekre osztva, ott nyolc tantárgyat tanítanak végig egész évben. Az év itt három részre osztott, és Report Card-ot is háromszor kapnak a diákok.
• ESL osztályok természetesen minden állami középiskolában (magániskolákban ritkán) is megtalálhatók.
• A középiskolákban a diákoknak már van valamiféle választási lehetőségük a tantárgyakat illetően. Vannak tehát kötelező tantárgyak, mint pl. az angol és van nagyon sok választható, a könyveléstől kezdve egészen a művészeti tantárgyakig. 
• A középiskolai diákok mind kapnak az iskolában egy-egy zárható kis szekrényt (locker), amihez azonban a szülőnek kell majd biztosítania a zárat. 
• Elég sok középiskolai diáknak van félállása iskola mellett, de mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy ez ne menjen a tanulás rovására. Hasznos a diákoknak különféle iskola mellett egyéb tevékenységekben is részt venniük – legyen az pl. sport vagy önkéntes munka -, ami nemcsak jó szórakozás, de egyrészt készségfejlesztő, segít a beilleszkedésben / barátok szerzésében, másrészt a jövendőbeli egyetemnek pozitív képet mutat a felvételiző diákról.
• A középiskolai diákok egyik legnagyobb kihívása az egyetem/főiskola felé vezető út egyengetése. Érdemes odafigyelni a szülőknek is, hogy a gyermek felvette azokat az órákat, amik szükségesek lehetnek a továbbtanuláshoz.

 Felnőtteknek:

• Mint nemzetközileg képzett szakembereknek (internationally trained professionals), gyakorta szükséges a már megszerzett végzettséget felfrissíteni, továbbfejleszteni Kanadába érkezvén. Nagyon sokféle lehetőség áll a rendelkezésünkre, kezdve az egyetemi/főiskolai degree megszerzésétől bizonyos kurzusok elvégézén át a különféle ún. bridging programokig, amik kimondottan a bevándorlő szakembereknek szólnak.
• Fontos magunkkal hozni az otthoni végzettségünkről szóló papírokat, ha azt szeretnénk, hogy egy kanadai intézmény azokat beszámítsa. 
• Ha szeretnénk elfogadtatni az otthon megszerzett végzettséget, ki kell értékeltetnünk a kanadai rendszer szerint erre hivatott szervezeteknél (foreign credentials assessment services), mint pl a torontói World Education Services – WES vagy Montreálban a Centre d'expertise sur les formations acquises hors du Québec – CEFAHQ. 
• Ha a szakmánk Kanadában engedélyhez (licensed professions) kötött (mint a mérnöki, orvosi, könyvelői vagy a tanári szakma), akkor jelentkeznünk kell a területileg illetékes szakmai szervezetnél, akik lehet, hogy kimondottan igénylik majd az „upgrade-et”.

A tanároknak szóló második rész hamarosan. :)

Külföldi szakképesítések elismeréséről (rövid hír)

Cikk a CBC.ca-n

A kanadai kormány mai bejelentése szerint a külföldön képzett szakemberek bizonyos csoportjai a képzettségük kanadai elismertetésére való jelentkezéstől számított egy éven belül tudni fogják, az lehetővé teszi-e számukra, hogy Kanadában munkát vállaljanak.

2010. decemberétől kezdődően a külföldi diplomával rendelkező építészek, pénzügyi auditorok és könyvelők, gyógyszerészek és bejegyzett ápolók lesznek azok, akiket első körben bevonnak ebbe a kezdeményezésbe.
- Az eddigi rendszer szerint a Kanadába érkezéstől akár két évbe is telhetett, míg valaki egyáltalán megtudta, hogyan és miként fogadják el a képesítését - mondta Diane Finley munkaügyi miniszter. - Nemcsak az újonnan érkezőknek, a kanadai gazdaságnak is fontos, hogy a tanulmányaikat itt hasznosíthassák.
A következő nyolc szakma kerül arra a listára, amelynek 2010. december 31-e után egy éven belül feldolgozzák a kérelmeit:
* Építész
* Ápoló (registered nurse)
* Mérnök
* Auditor és könyvelő
* Labortechnikus
* Foglalkoztató terapeuta
* Gyógyszerész
* Fizioterapeuta

2012. december 31-ét követően újabb hat szakma kerül majd a listára:
* Orvos
* Tanító / tanár középiskoláig
* Fogorvos
* Műszaki technikus
* Bejegyzett ápoló (licensed practical nurse)
* Röntgentechnikus

Statistics Canada adatai szerint a bevándorlók 60%-a nem azon a területen dolgozik, mint hazájában. Emellett a 25-54 év közötti bevándorlók 42%-ának magasabb a képesítése, mint amit a munkája megkíván. Kanadai munkavállalóknál ez a szám 28%.

Az iskolarendszerről, a diplomák elismertetéséről és a felsőoktatási ösztöndíjakról

Kanadában az oktatási rendszert tartományi szinten kezelik, így attól függően, hol élünk, más és más lehet az iskolák struktúrája, az oktatás nyelve és maga a tananyag is. A tartományi rendszerben "iskolaszékek" (school boards) működnek, amelyek az alájuk tartozó iskolák programját meghatározzák, a tartományi iránynak megfelelően.

De vegyük sorba a lehetőségeket:
Legtöbben a gyermek egyéves koráig maradnak otthon "parental leave" címszó alatt, hiszen eddig, vagyis 50 hétig jár a gyes/gyed, nevezzük, aminek akarjuk (parental benefits) - bizonyos előfeltételek mellett, természetesen.
Ezután a következők állnak rendelkezésünkre (zárójelben a francia megfelelők):

• Childcare Centres (Centres de la petite enfance): 0-5 éves korig, min. 7 gyerek van egy csoportban
  
• Daycare Centres (Garderies): 0-12 éves korig, min. 7 gyerek egy csoportban
• Home Childcare Providers (Services de garde en milieu familial): valakinek a saját otthonában külön erre a célra kialakított rész, 0-12 éves korig, max. 9 gyerek

Ezeket tartományi szervek ellenőrzik, jelenleg óránként 7 dolláros napidíjjal működnek (Qc) - egyetlen hátrányuk, hogy ezek valamelyikébe születni kell... A legtöbb várandós kismama még a gyermek nemét sem tudja, amikor várólistára íratja a születendőt, hogy úgy 2-3 éven belül legyen is belőle hely...
Itt is működnek a kapcsolatok természetesen, ha valakit ismerünk, máris fényesebb a jövő. Ha mégsem, akkor még mindig találunk magánovikat, ahol viszont 20-30 dolláros díjakat kell naponta kifizetni.

Az iskolakötelezettség 6-16 éves kor között tart. Quebecbe igyekvőknek nem árt szokni a gondolatot, hogy a kiskorú francia nyelven fog tanulni, úgyhogy vagy mi is vele tanulunk vagy soha nem fogjuk tudni, tényleg megírta-e a házit... (Ez természetesen csak a köziskolákba járókra vonatkozik, jópénzért angol nyelvű magániskolába is írathatjuk csemeténket). A tanév a hazaihoz hasonlóan szeptembertől júniusig tart.

Az alapfokú iskola (Elementary / Primary) 6 év, ezt követi 5 év általános középfokú iskola (High school vagy secondary - kb. otthoni gimi) - ha a gyermek nem akar orvos/ügyvéd/stb lenni, akkor a 3-ik év végén/után átmehet szakképzésbe (vocational vagy trade school), ahol 1-2 év alatt szakmát szerezhet.
Quebecben innentől (befejezett high school) kezdve választhatunk, hogy angol vagy francia nyelven folytassa az aprónép a tanulmányokat: a Cégepekben választhatjuk a kétéves egyetemi előkészítő programot vagy a hároméves szakmai képzést (olyan, mint otthon a szintén érettségi utáni 1-2 éves programok, pl. fogtechnikai asszisztens).
Az egyetemeken a szokásos 3-5 éves alapprogram elvégzése után Bachelor's címet kapunk (vagy 1-2 év után "certificate-et"), ezt követheti az általában 2-éves Master's képzés, ami után még egy min. 3-éves doktori képzésben is részt vehetünk.

Et voila, már meg is volnánk.

A tankötelezettség ideje alatt (tehát gyakorlatilag a középiskola végéig) a tanulmányok "ingyenesek", az egyetem viszont már nem, súlyos pénzeket kell kifizetni kurzusonként. Nagyon sok diák dolgozik részmunkaidőben 16 éves korától, hogy egyrészt megengedhesse magának azokat a dolgokat, amikre a szülők már csak ingatják a fejüket, másrészt pénzt tegyenek félre a későbbi egyetemi tanulmányokra.
A szülők oldaláról az adómentes* RESP a megoldás (Registered Education Savings Plan), ahol minden félretett dollárhoz 20%-ot hozzátesz az állam, max. 5000 dollárig évente. * adómentes: amíg a kiskorú el nem kezdi felsőfokú tanulmányait és elkezdi megcsapolni a készletet. Ekkor azonban ő adózik utána.

Itt található egy lista a kanadai egyetemekről: http://www.canadian-universities.net/

Azoknak egyébként, akik otthoni felsőoktatásból jönnének át ide egy kis "tapasztalatcserére", körülnézni, hogy is mennek a dolgok stb., azt javasolnám, hogy elsősorban az egyetem/főiskola HÖK-irodájában (vagy hogy hívják ezeket mostanában) érdeklődjenek a külföldi ösztöndíjakkal, lehetőségekkel kapcsolatban.

Érdemes a Magyar Ösztöndíj Bizottság kiírásait figyelni és a www.osztondij.lap.hu-n és a http://kanadai-osztondijak.lap.hu -n is remek ötleteket kaphattok.

Ha valami specifikus témában kutattok, akkor tudjátok, melyek azok az egyetemek, kutatóintézetek, ahol esetleg állást is kaphattok. Nem szeretnénk senkit sem hamis álmokban ringatni: az ösztöndíjas tartózkodás is lehet nagyon költséges, de vszínűleg még mindig jobban jöttök ki, mint egyszerű "külföldi diákként".
Ha a Bevándorlási Minisztérium honlapját végignézitek diákvízum témakörben, akkor láthatjátok, hogy van lehetőség a tanulmányok végeztével Kanadában maradni, de szigorúan ellenőrzik ezt is (mint mindent). Hivatalos infó a diákvízumokkal kapcsolatban a CIC-n: ITT

A magyar diplomák elismertetése: kacifántos folyamat... Quebecben nemcsak az érettségi bizonyítványt, diplomát és fordítását kérik be hozzá, hogy aztán eldönthessék, valóban milyen szintnek felelnek meg tanulmányaink, hanem - egyetemi tanulmányok esetén - a leckekönyvet is, kurzusleírással megspékelve. Erről ITT bővebben.
Ha van rá lehetőségünk, ezt még elutazásunk előtt szerezzük be, később ugyanis csak rémálomként fogjuk emlegetni azt az időszakot, amikor a TO összes dolgozójával beszélünk a nap különböző szakaiban és gyakorlatilag senki semmit nem tud, de nem is akar...

Itt további nagyon hasznos infók találhatók: Education in Canada