Adni és kapni

Volunteer Canada from The Greater Good on Vimeo.

A kanadai munkakeresés kapcsán az egyik szó, amivel az ember úton-útfélen öszzetalálkozik, az a "canadian experience". Legyen szó bármilyen szakmáról, a kanadai szakmai tapasztalat mindig és mindenkor nagyon sokat lendíthet a munkakeresés fázisán. Vannak szakmák, ahol enélkül szóba sem állnak az emberrek, vannak szakmák, ahol ennek említése plusz pontot jelent.
A leggyorsabb, legegyszerűbb módja a "canadian experience" megszerzésének természetesen az önkénteskedés. Sok helyen az önkéntes munkát egy kalap alá veszik a fizetett munkával, ha azt  a szakmánkon belül végeztük. Nem az ellenérték ugyanis a lényeg, hanem maga a tapasztalat.
De miért is ilyen fontos a kanadaiaknak az önkénteskedés?

A csapatmunka, a problémamegoldó készség és a flexibilitás már jóideje azon első öt készségek között van, amit a kanadai munkavállalók keresnek, legyen szó akármilyen szakmáról. Ha az ember önkéntes munkát vállal, ezeket a készségeket egyértelműen fejlesztheti, de sok más pozitív hozadéka is van:

• munkatapasztalatot szerezhet
• építheti/bővítheti önéletrajzát
• kapcsolatokat építhet - szakmait és barátit egyaránt
• fejlesztheti az angol tudását
• növelheti önbizalmát és önértékelését
• segítheti a helyi közösségét és megismerheti a környéket, ahol él
• megerősítheti célkitűzését a szakmáját illetően, hogy valóban ezt szeretné-e csinálni
• ismereteket szerezhet a kanadai kultúráról, szokásokról, stb., stb.

Én magam is tanusíthatom, mennyire jó és hasznos dolog az önkéntes munka. Hiába volt meg mindenem ahhoz, hogy elkezdhessek az szakmámban dolgozni, mielőtt a szakmai önkéntes tapasztalat nem volt az önéletrajzomban, senki nem hívott be interjúra. A kanadai kultúrának nagyon fontos és szerves része ez, amiről azt gondolom, hogy mindenki csak profitálhat.

Mi a számodra megfelelő?
Statisztikák szerint Kanadában kb. 12.5 millió önkéntes ajánlja fel idejét 161.000 jótékonysági szervezetnek, ami kb. 2.1 billió önkéntes órát jelent egy évben. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sokféle lehetőség közül választhat az ember, ami leginkább megfelel a szükségleteinek és képességeinek. (A fenti videó fel is sorol néhány területet.) Íme három kérdés, ami segíthet a választásban:

1. Mit szeretnél a munkádért és idődért cserébe visszakapni? Miért szeretnél önkénteskedni? Ne felejtsd, teljesen normális dolog, hogy az adakozásért cserébe kapni is szeretne az ember valamit.
2. Mi az, amit fel tudsz ajánlani egy szervezetnek? Melyek azok a készségek, képességek, szakmai kompetenciák vagy személyes tulajdonságok, amikkel rendelkeze és amiket fel tudsz ajánlani? Ehhez nem árt persze egy kis önismeret sem. :) Például: jó vagy a szervezésben vagy tervezésben? Művészeti vagy sokkal inkább technikai beállítottságú vagy? Szeretsz csapatban dolgozni? Szeretsz kutatni vagy adatokat elemezni? Jó vagy a problémamegoldásban vagy a stratégiai gondolkodásban? Empatikus vagy? Tudsz-e kézzel fogható, praktikus dolgokat is felajánlani, úgy mint autóvezetés/szállítás? 
3. Milyen jellegű/típusú önkéntes szerep férne bele a jelenlegi életstílusodba? Mit és mennyit tudsz felajánlani? Legyél realisztikus. Hány órát tudsz megosztani? Mi más fontos még?

• Úgy mint utazási távolság, 
• egyedül vagy csapatban dolgozni, 
• Projecten dolgozni vagy emberekkel, állatokkal stb.
• Telefonon, számítógépen dolgozni vagy emberközelben másokkal
• helyi vagy nemzetközi dolgokkal szeretnél-e foglalkozni
• kinti vagy benti munkát végeznél-e inkább stb, stb.

Néhány további tipp
Íme néhány további tanács, hogy az önkéntes munkádból a lehető legtöbbet hozd ki:

• Vedd úgy az önkéntes munkádat, mintha fizetett munka lenne. Mások számítanak rád, hogy elvégzed, ami elvállaltál.
• Légy felelősségteljes a munkáddal és döntéseiddel kapcsolatban.
• Legyél rugalmas és türelmes - a feladatod idővel változhat, a források kimerülhetnek stb.
• Mindenképp kérj referenciát a felettesedtől egy bizonyos idő eltelte után. Munkakeresés során ezeknek nagy hasznát veszed majd, hiszen mindenkinek fel kell mutatni néhányat - kettőt, hármat általában! Otthonról is hozható, de sokat nyom a latba, ha Kanadából való.
• Végül, de nem utolsósorban - élvezd, amit csinálsz és érezd jól magad!

Ha valaki a téli időszak idején érkezik az országba, amikor mindenki meleg helyen igyekszik tölteni ideje nagy részét, az önkénteskedés különösen sokat segíthet. Az első időszakban, amikor az ember alig ismer valakit, amikor a baráti kör még nem alakult ki, kimondottan hasznos lehet, hogy ne otthon, a négy fal között töltse el a hosszú téli hónapokat, hanem emberek között, ismerkedve másokkal és az itteni kultúrával. (Egy szervezet a sok közül, ahol keresgélhetünk: Volunteer Canada)

Ezekkel a gondolatokkal kívánunk mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sok-sok sikert a jövő évre! Kívánjuk, hogy elérjétek, amit kitűztetek magatok elé és a cél felé vezető úton sokat tanuljatok és jól is érezzétek magatok!

Manka és Lívia

The Working in Canada Tool

A NOC rendszeréhez szorosan kapcsolódva bemutatunk nektek egy másik nagyszerű eszközt, amit a NOC-kal együtt használhattok. A The Working in Canada Tool részletesebb és konkrétabb információkat ad majd nektek a szakmátokat illetően. Segíthet eligazodni, merre érdemes egy bizonyos képzettséggel elindulni, milyen különbségek lehetnek a tartományok között a szakmai feltételeket, bérezést vagy a szakmán belüli lehetőségeket illetően.

A NOC-nál három szakmát néztünk végig. Most egyet választottam ki, a szakács szakmát, amin keresztül bemutatom nektek a Working in Canada Tool használatát.

Amint látjátok, három lépcsőből áll a rendszer, aminek első lépéseként a pontos szakmánkat (Occupation) kell megtalálnunk. Így beírtam a keresőbe a választott szakmánkat: „Cook”.

Eredménynek 15 lehetséges csoportot kaptunk, amin belül én a „Cooks” csoportot választottam. Ennek száma, a 6242 megegyezik az előző bejegyzésben is megjelölt csoporttal.

Ezután – hogy egészen biztosan jól válasszunk – kapunk a választott csoportról egy rövid leírást. Ennek alapján eldönthetjük, valóban jól választottunk-e. Ha igen, máris nyomhatjuk a „Continue”-t. Ha nem, akkor kicsit lejjebb kereshetünk magunknak más kategóriát. A mi esetünkben jó a választás, így megyünk tovább. :)

Jön a második lépcső, azaz a tartomány kiválasztása. Ha valakinek nincs konkrét elképzelése/vágya, mint kanadai lakhely, javaslom, hogy a szakmátokat nézzétek meg több tartományban is, hiszen úgy látjátok majd a különbségeket – ha vannak. Én most Ontario tartományt választom, azom belül is Torontót.

A konkrét szakma és a tartomány/város kiválasztása után végre megkaptuk a kis riportunkat. Nézzük, mikről olvashatunk:

1. Újra kapunk egy összefoglalót a szakmánkról és ami nagyon fontos, választ arra a kérdésre, hogy a választott tartományban kiemelt szakmának számít-e a miénk. A szakácsoknak így jó hírem van: az övék Ontarió tartományban kiemelten keresett szakma. A Skilled Workerként való pályázathoz min. egy év gyakorlati tapasztalatra van szükség.

2. Arról már beszéltünk korábban, hogy minden szakma Kanadában vagy regulated, azaz szabályozott (még pontosabban engedély kell, hogy a terülten dolgozzunk) vagy non-regulated. A leírás szerint a szakács szakma csak Saskatchewan tartományban szabályozott.

3. A riport harmadik szekciójában pedig mindenféle hasznos infókat olvashattok a szakmátokról, úgy mint

- Main Duties (főbb feladatok a szakmán belül)

- Jobs & Skills Requirements (szakmai követelmények)

- Wages & Salaries (kereset)

- Outlook & Prospects (szakmai kilátások)

- Job Opportunities (munkalehetőségek)

- Education & Training (képzés & tréning)

- Associations & Unions (szakmai szövetségek, szakszervezetek)

- Language Assessment (nyelvi felmérés)

- Further Informations (egyéb infók)

A fentiek alapján pl. megtudhatjuk, hogy a szakácsok fizetése Torontóban átlagosan $11.95 óránként. A legmagasabb 17 dollár körül mozog, ami persze a szakmai tapasztalattal és a végzettséggel köthető össze. Ha az országos átlagot nézzük, akkor azt látjuk, hogy más szakmákhoz viszonyítva a szakácsok fizetése átlag alatti. Ha a szakemberek korához mérten nézzük a fizetéseket, akkor egyértelműen a 25-55 év közötti vagy afelettiek keresnek a területen a legjobban. A munkalehetőségek között jelenleg 309 munkaajánlat található. A tréningek szekció alatt hasznos szervezetek elérhetőségeit találjátok, akikkel érdemes lehet felvenni a kapcsolatot. Ugyanez vonatkozik a szakmai szervezetek alatt összegyűjtöttekre.

Nézzétek meg és használjátok a Working in Canada Tool-t, ami szerintünk nagyszerű segítségetek lehet a tájékozódásban. Ha kérdésetek lenne vagy valami nem világos, írjatok és igyekszünk segíteni.

A NOC rendszerről

Az utóbbi egy évben bármikor, ha levelet kaptunk a kanadai munkavállalással kapcsolatban, egy dolog szinte majd’ minden alkalommal előkerült: ez pedig a NOC rendszere. Sokaknak, akik fordultak már hozzánk levélben, biztosan ismerős lesz ez az információs oldal, de szeretnénk, ha minél szélesebb körben ismertebb lenne és minél többen használnátok. Így ezévi első bejegyzésünkben a National Occupational Classification rendszerét szeretnénk bemutatni nektek.

Nagyon röviden a NOC a Kanadában létező több, mint 30 ezer foglalkozást szervezi rendszerbe (kb. 520 foglalkozási kategóriába), így óriási segítség lehet az itteni munkakategóriák megismerésében. Az adatokat a kanadai statisztikai hivatal 5 évente frissíti az éppen aktuális, országos munkaerőpiacnak megfelelően. Időközben folyamatos konzultációk zajlanak országos, tartományi és városi szinteken is, hogy a szükséges változtatásokat megtehessék. (A NOC tehát nem egy álláskereső oldal, hanem egyfajta elméleti hátteret nyújt az itt létező foglalkozási kategóriákról.)

Szintén pár mondatban a struktúráról:

A NOC rendszere három nagyon csoportra osztható:

1. „Major Groups” – azaz a legnagyobb csoport, ahol minden csoportnak van egy kétjegyű kódja.

2. A „Minor Group”-hoz tartozó kategóriáknak már három jegyű kódjuk van, amiből az első kettő a „major” csoportra utal.

3. A rendszer legalján pedig – „Unit Groups” -, a konkrét foglalkozásoknál négyjegyű kódok találhatók, azaz minden egyes kanadai foglalkozásnak megvan a maga NOC rendszerbeli kódja (amit érdemes is megjegyezni).

A rendszerhez tartozó segédanyagot itt érhetitek el, aki többet szeretne olvasni róla.

Ha (ezen az oldalon) megnézitek a NOC felépítését (a bal oldali linkek közül - Occupational Structure), akkor láthatjátok, hogy tízféle munkakörbeli nagy csoport van. Aki szeretné a mátrix alapján maga megtalálni a saját szakmáját, innen kiindulva megteheti.

Szerintem hasznos tapasztalat lehet ez a kis felfedezés, jobban átlátjuk majd ezáltal az egész felosztást. Arról nem is beszélve, hogy „útközben” sok más olyan foglalkozással is találkozhatunk, ami közel állhat a miénkhez, és otthon talán ilyen formában nem is létezik. Azt gondolom, hogy a rendszernek ez az egyik legnagyobb előnye számunkra, külföldről jött szakemberek számára, hogy rádöbbenünk, nem csak abban a „konkrét” munkakörben lehetséges elhelyezkednünk végzettségünk alapján, amiben otthon dolgoztunk, hanem más rokonszakmák felé is érdemes nyitottnak lennünk.

Nézzünk most meg három, teljesen különböző és a levelekben gyakran megjelenő munkakört:

A. Legyen az első a szakács szakma:

- A tíz nagy csoportot nézve a cukrászt én a 6-osban kezdeném el keresni, ami a „Sales and Service Occupations” nevet viseli.

- Ezalatt én most a 62-es „major group”-ba nézek bele,

- amin belül rögtön látjátok majd a 624-es minor csoportot, ami a „Chefs and Cooks” (itt jegyzem meg, hogy rögtön alatta a 625-ös a Butchers and Bakers, ugyanis több ízben kerestek már minket cukrászok is)

- A végső csoportunk jelen esetben a Cooks, ami a 6242-es kódot kapta, de aki ebben a szakmában járta, biztosan érdemes körülnéznie a Chefs csoportban is, de akár a Bakers kategóriában is.

Mit találunk végül a konkrét munkaköröknél?

1. Ahogy most a szakácsoknál is látjátok, van egy általános leírás magáról a szakmáról, csak pár mondatban.
2. Alatta egy nagyon hasznos felsorolás a konkrét itteni állások konrét itten elnevezéseiről, úgy mint ’apprentice cook’, ‘cook’, ‘dietary cook’, ‘first cook’, ‘grill cook’, ‘hospital cook’, ‘institutional cook’, ‘journeyman/woman cook’, ‘licensed cook’, ‘line cook’, ‘second cook’ vagy ‘short order cook’.
3. Ami szintén lényeges, itt olvashattok a munkakör főbb feladatköreiről,
4. s ami tán még lényegesebb, a felvételi követelményekről. :)
5. Ezután, az egyéb plusz információk mellett más csoportok kódjait, neveit is olvashatjátok, ahol még érdekes lehet körülnézni a szakmabelieknek.

B. Második példa a szobafestő.

- A tíz nagy csoportból induljunk el a 7-esben Trades, Transport and Equipment Operators and Related Occupations.

- Rögtön az első Major Groupnál meg is állhatunk – 72/73 – Trades and Skill Transport and Equipment Operators

- Nos, megmondom őszintén, nem szakmabeli lévén itt kicsit zavarba jöttem, de talán a 729-es minor csoporthoz mennék – Other Construction Trades...

- ... amin belül a 7294-es konkrét csoport a Painters and Decorators

De egészen biztos vagyok benne, hogy itt eddigi tapasztalattól függően sokfelé mehetnek az érdeklődő szakemberek...

C. Még egy példa végezetül, mondjuk legyen a fogorvosi szakma:

- 3-as nagy csoport – Health Occupations

- Szintén rögtön az első Major Group érdekes nekünk – a 61-es – Professional Occupations in Health

- Minor Group a 311-es – Physicians, Dentists and Veterinarians

- Majd végül a 3113-as konkrét csoport a fogorvosoké.

A szakmák megkeresésének rövidebb módja a nyitóoldal alján található Gyorskereső (Quick Search), ahová beírva a szakmánk itteni megfelelőjét, szintén eljutunk a végcélig. Ha először itt kezdünk, később mindenképpen ajánlom, hogy ha időnk engedi, nézzük végig a szakmánk pontos elhelyezkedését a kanadai rendszerben. Hasznos lehet...

Sikeres keresgélést/nézelődést! A felmerülő kérdéseket várjuk a megjegyzésekben! :)

Külföldi szakképesítések elismeréséről (rövid hír)

Cikk a CBC.ca-n

A kanadai kormány mai bejelentése szerint a külföldön képzett szakemberek bizonyos csoportjai a képzettségük kanadai elismertetésére való jelentkezéstől számított egy éven belül tudni fogják, az lehetővé teszi-e számukra, hogy Kanadában munkát vállaljanak.

2010. decemberétől kezdődően a külföldi diplomával rendelkező építészek, pénzügyi auditorok és könyvelők, gyógyszerészek és bejegyzett ápolók lesznek azok, akiket első körben bevonnak ebbe a kezdeményezésbe.
- Az eddigi rendszer szerint a Kanadába érkezéstől akár két évbe is telhetett, míg valaki egyáltalán megtudta, hogyan és miként fogadják el a képesítését - mondta Diane Finley munkaügyi miniszter. - Nemcsak az újonnan érkezőknek, a kanadai gazdaságnak is fontos, hogy a tanulmányaikat itt hasznosíthassák.
A következő nyolc szakma kerül arra a listára, amelynek 2010. december 31-e után egy éven belül feldolgozzák a kérelmeit:
* Építész
* Ápoló (registered nurse)
* Mérnök
* Auditor és könyvelő
* Labortechnikus
* Foglalkoztató terapeuta
* Gyógyszerész
* Fizioterapeuta

2012. december 31-ét követően újabb hat szakma kerül majd a listára:
* Orvos
* Tanító / tanár középiskoláig
* Fogorvos
* Műszaki technikus
* Bejegyzett ápoló (licensed practical nurse)
* Röntgentechnikus

Statistics Canada adatai szerint a bevándorlók 60%-a nem azon a területen dolgozik, mint hazájában. Emellett a 25-54 év közötti bevándorlók 42%-ának magasabb a képesítése, mint amit a munkája megkíván. Kanadai munkavállalóknál ez a szám 28%.

Kanadai életkezdés 3. – Transferable skills and self-assessment

Ahogy a legutóbbi részben is említettük, nem egyszerű az alapoktól új életet kezdeni IEP-ként, azaz külföldön képzett szakemberként. Sokan ütközünk akadályokba a saját végzettségünket illetően, hiszen előfordul, hogy egy külföldi diploma itt, Kanadában nem ugyanolyan besorolásba esik, mint otthon. Így nagyon hasznos, ha ennek már a kiutazás előtt alaposan utánanézünk, sőt, ha lehetőség van rá, akár magát a kiértékelést is elindíthatjuk.

A végzettség/szakmai tudás mellett a nyelvtudás számít még elsődleges és legnagyobb akadálynak új életünk kialakításában. Szinte minden esetben, akinél csak lehetséges, melegen ajánljuk a levélben érdeklődőknek, hogy ugorjanak fejest az (úticéltól függően) angol és/vagy francia tanulás rejtelmeibe, hiszen elmondhatatlan sokat segít majd az első időkben.

Mindettől függetlenül, az általános tapasztalat szerint azoknak is lesznek/vannak nehézségeik, akik magabiztos nyelvtudással érkeznek. Ezt én magam is tanúsíthatom. Ettől azonban nem kell megijedni, nem is azért írok erről, hogy bárkit megijesszek, inkább azért, hogy erre is tudatosan felkészüljetek.

Azt hiszem elmondhatjuk, hogy a legtöbb IEP biztos tudással, kreativitással, nyitottsággal és hasznos készségekkel/képességekkel érkezik, azonban amint elindulnak az itteni mindennapok, itt is-ott is akadályokba ütköznek, és azt látják, hogy a magukkal hozott tudást nem tudják úgy hasznosítani, ahogy azt elképzelték.

Ugyanis 1) nyelvi nehézségeik vannak, 2) dokumentációs problémákba ütköznek, 3) a kulturális sokk szintén mindenkit megérint, 4) arról már nem is beszélve, hogy legtöbbünknek nincs kanadai tapasztalata, amit a legtöbb munkáltató kérne tőlünk.

Nagyon fontos, hogy ezeket észben tartva ne feszítsük túl magunkat az első időkben és ne várjunk önmagunktól vagy párunktól csodákat. Adjunk időt magunknak/egymásnak, legyünk elnézők, megengedők és szépen lassan mindennek eljön az ideje.

Talán vannak, akik azt gondolják most, hogy erre nem lesz idő, hiszen gyerekekkel vágnak neki a nagy váltásnak. Mégis azt válaszolnám erre, hogy a kettő nem zárja ki egymást. A türelem nem azt jelenti, hogy hónapokig kell majd várni egy munkára vagy beletörődni, hogy nem értjük a többieket. Sokkal inkább azt, hogy ne rögtön álmaink munkáját akarjuk megtalálni, hanem egyszerűen kezdjük el valahol és idővel egyre biztosabban haladhatunk álmaink felé. Közben javul a nyelvtudásunk, kanadai tapasztalatot szerzünk, sok más emberrel megismerkedünk, ami mind-mind segítségünkre lesz az úton.

A különféle akadályok közül maradjunk most a munkakeresésnél, illetve a szakmai életünknél. Mint külföldi szakembereknek, nagyon fontosak az ún. transferable skill-ek, azok a készségek, amiket igaz mérni elég nehéz, de hozzuk őket magunkkal és amelyek segítenek nekünk életünk különböző területein. Szakemberek szerint a legtöbb ember több, mint 700 ilyen készséggel rendelkezik, amiket folyamatosan újítunk, erősítünk, tesztelünk. Használjuk őket otthon, a munkahelyen, társaságban, a telefonon, interneten stb. Csak hogy egy egyszerű példát említsek: ahhoz, hogy másokkal gördülékenyen kommunikáljunk – figyelünk, feldolgozzuk a kapot információt, reagálunk rájuk, és különféle konstuktív módokat keresünk arra, hogy megértessük magunkat.

Amikor a kanadai munkáltatók ezeket az átalakítható készségeket vizsgálják egy interjú során, azt figyelik, hogyan vagyunk képesek a már meglévő készségeinket hatékonyan felhasználni különféle munkahelyi szituációkban. Ilyen készségek tehát pl. a csapatmunka, a hatékony kommunikáció vagy a kreatív problémamegoldás. Ahhoz, hogy ezeket a meglévő készségeinket valóban fel tudjuk mutatni jövendőbeli munkáltatónknak, kell tudnunk beszélni róluk, hogyan tanultuk ezeket, mit tanultunk belőlük vagy hogyan használtuk már fel e tudásunkat.

Mindehhez érdemes végignézni ennek a pdf-nek az anyagát, ahol kimondottan a transferable skill a téma. Egy új országban, ahol értelemszerűen sok információnak (törvényeknek, szabályoknak, forrásoknak, szervezeteknek stb.) nem vagyunk még birtokában a szakmánkat illetően, erősen támaszkodhatunk ezekre az átültethető készségekre. A lényeg, hogy bebizonyítsuk, képesek vagyunk tanulni, a fejünkben már meglévő rendszereket újraértelmezni, átültetni és nyitottak vagyunk új szemléletmódokra, amikhez a fenti készségek mind-mind segítségünkre vannak.

A cikk mellé még íme egy teszt a különféle tanulási stílusokról, ami szintén hasznunkra válhat. Ha a teszt után beazonosítottuk magunkat, a típushoz kötve is gyűjthetünk különböző készségeket önmagunkról, amiket gyakran kérdeznek egy-egy állásinterjú során.

Azoknak, akik több időt szeretnének szánni az önelemzésre, azaz a self-assessment-re, még egy további tesztet ajánlok figyelmükbe, ami Carl Jung nevéhez kötődik. Az eredmény alapján több érdekes elemzést is olvashattok majd a saját típusotokról, amihez karrier tanácsok is társulnak.

A self-assessmentre nem azért van szükség, hogy jobban megismerjük önmagunkat (hiszen nagy valószínűséggel már tudjuk, mit akarunk), hanem hogy minél eredményesebben legyünk képesek magunkat eladni, tudásunkat/képességeinket felvázolni, azaz önmagunkat egy jó és értékes munkaerőnek bemutatni.

A self-assessmentet már csak azért is ajánlom, mert számomra úgy tűnik, hogy nagy általánosságban a kanadaiak pontosabb képpel rendelkeznek önmagukról, szebben és artikuláltabban képesek önmagukról, önmaguk pozitív, negatív tulajdonságairól beszélni, mint talán mi.

Úgy gondolom, hogy mi kevésbé kerültünk tanulmányaink során olyan helyzetbe, hogy önmagunkat kelljen elemezni, értelmezni, így sokaknak talán a munkakeresés időszaka lehet az első ilyen szituáció. Ezek a különbségek állásinterjúk során még jobban felerősödhetnek, amire tehát szerintem érdemes jobban rákészülni.

Fontos tudnunk azonban, hogy külföldről érkezve is sok-sok mindenre megvan az esélyünk, lehetőségünk, hiszen temérdeknyi értékes tudást hozunk magunkkal! Egyszerűen csak meg kell tanulnunk az itteni játékszabályokat és azok szerint lépni. Ehhez pedig az önismeret, önmagunk elemzése egy fontos eszköz. :)

Sok sikert mindenkinek!!

Bevándorlóbarát cégek

A hétvégi Montreal Gazette álláskeresési szekcióját most a bevándorlók problémájának szentelték. Gondot jelent a diplomák elismertetése, gondot jelent, hogy a kanadai munkaadók is itteni tapasztalatot, referenciákat várnak el a munkavállalóktól, na de ha senki sem alkalmaz, hogyan lesz tapasztalatod? Ördögi kör, igaz?
Az első időkben segíthet az önkénteskedés, aminek itt nagy múltja van és népszerű is. Lívia mesélhet majd róla. Találni gyakornok állásokat is, de hát meg is kell élni valamiből... Mindez csak akkor jó, ha hosszútávon hozzásegít a céljaink eléréséhez.



2007 óta hirdetik ki - a Top100 verseny részeként - a "Best Employers for New Canadians" győztes cégeit, azokat a cégeket, ahol nem elsősorban a papírokat nézik, hanem az embert. Ők azok, akik "elhiszik", amit a végzettségünkről állítunk és tudják, hogy a képességeink sokkal fontosabbak, mint az, hol kaptunk róluk papírt. Ezek a cégek különböző programokkal is támogatják a bevándorlókat, hogy a beilleszkedés könnyebben menjen.

Az idei nyertesek:

Bank of Montreal
Bell Aliant Regional Communications, LP
Business Development Bank of Canada
CAE Inc.
Canadian Imperial Bank of Commerce / CIBC
Christie Digital Systems Canada, Inc.
Deloitte and Touche LLP
Energy Resources Conservation Board
Focus Corporation Ltd.
Fraser Milner Casgrain LLP
The Regional Municipality of Halton
KPMG LLP
Manulife Financial Corporation
Maple Trade Finance Inc.
MDS Nordion Inc.
Nexen Inc.
Providence Health Care
Rescan Environmental Services Ltd.
SaskEnergy Incorporated
St. Michael's Hospital
TD Bank Financial Group
Toronto Community Housing Corporation
TransCanada Corporation
Vancouver Coastal Health Authority
Wardrop Engineering Inc.

A két alapítvány, amelyek a döntésben részt vesznek: The Maytree Foundation és a The J. W. McConnell Family Foundation.