A "Canada Health Act" értelmében minden biztosított személy jogosult a "biztosított szolgáltatások" igénybevételére, ezek általában szükségesnek ítélt orvosi beavatkozások, évenkénti felmérés etc.
Ha turistaként vagy diákként tartózkodunk az országban, nem vagyunk jogosultak a programban való részvételre: orvosi ellátását nyilván kapni fogunk, de nem árt, ha az utazási biztosításunk apróbetűs részeit is átolvassuk, mielőtt itt akarunk gyökérkezelésre járni.
Ha azonban bevándorlóként ill. szakképzett munkásként érkezünk, első útunk a tartományi egészségbiztosítási szervhez vezessen. Ezekhez linkek ITT.
---

A RAMQ szabályozása szerint mindenkinek rendelkeznie kell "Prescription Drug Insurance" (azaz vényes gyógyszerekre szóló) biztosítással, amely helyzetünktől függően lehet a munkahelyünk által nyújtott csoportos biztosítás, illetve a RAMQ közbiztosítása. A belépési feltételek és díjszabások nagyon különbözőek lehetnek, erről nem is írnék. A munkahelyi biztosítást általában a fizetésből vonják, míg a RAMQ biztosítását a következő évi adóbevallásnál kell fizetni.
Amit érdemes tudni, hogy ha a munkahelyünkön van csoportos biztosítás, a házastársunknak viszont nincs munkája, akkor ő is a mi biztosításunk alá vehető általában, ahogy a 18-ik életévüket be nem töltött gyerekek is. (Bizonyos feltételek mellett azután is). Ha mindkét házastárs dolgozik, akkor érdemes összehasonlítani a két cég által nyújtott biztosításokat, a díjakat, és aztán dönteni, hogy éri meg jobban.
Hova fordulhatunk, ha baj van?
1. Ha kicsi a baj vagy "nem sürgős", esetleg beutaló kellene szakorvoshoz, a háziorvosunkhoz (GP vagy "family doctor") célszerű fordulni. Quebecben jelenleg nagy gond, hogy nincs elegendő háziorvos, a meglévők nem vállalnak új betegeket stb., de ha olyan mázlink van, hogy mégis találunk orvost (a lehetőségeinkről bővebben ITT), a bokaszalagszakadásra hat hónappal későbbre kapunk csak időpontot (megtörtént eset)... Ilyen esetekben jól jön a

2. a CLSC (CSSS), azaz a közegészségügyi központ. Itt mindig van orvos, aki megvizsgál, felír, beutal, ellenben a rendszerből adódóan előfordulhat, hogy hat különböző látogatás alkalmával hat különböző orvos lát majd minket. Aki szereti a változatosságot... Na jó, nem viccelek, tényleg nem a legjobb megoldás, ellenben gyorsabb. És olcsóbb is.
3. Ha nagy a baj, akkor egyrészt hívhatunk mentőt (911 - csak a magánbiztosítás állja, így annak hiányában 65 év alatt fizethetünk, mintha taxival mennénk) vagy megnézhetjük a legközelebbi kórház ügyeletét. Ez utóbbival az van, hogy ha csak nem élet-halál kérdésről van szó, nem szeretik az orvosok, és ennek megfelelő gyorsasággal reagálnak érkeztünkre. Persze, meghallgatnak meg talán még valami gyógyszert is adnak nagy hirtelen a köhögésünkre, de aztán reggel 9-ig nem látunk senkit.
A szakorvosoknál szintén nagy a várakozási idő, nem csak a diagnosztizálás, hanem a kezelések tekintetében is.
A fogorvosi kezelésekre vonatkozó biztosítás nem kötelező országosan, így ha a munkáltatónk nem nyújt ilyet és mi sem fizetünk egy magánbiztosítást, drága mulatság lehet a fogorvoshoz járni. Quebecben 10 éves kor alatt ez tartományilag finanszírozott.
---

Az OHIP-kártya nem fizeti az orvos által felírt gyógyszereket, így ahhoz külön (magán-)biztosítást kell kötnünk.
A jelentkezési lapot vagy az itt feltüntetett irodákban kérhetjük vagy innen tölthetjük le. Kitöltés után pedig vigyük be a legközelebbi irodába. Hogy milyen egyéb dokumentum szükséges még a jelentkezéshez, itt egész részletesen elolvashatjátok, de röviden három fontos dolgot kell bizonyítanunk:
- az állampolgárságunkat vagy azt, hogy jogosultak vagyunk az OHIP-ra (pl. a PR kártyánkkal),
- azt, hogy van lakhelyünk Ontarióban,
- illetve a személyazonosságunkat.

1. Első körben érdeklődjünk barátaink, családtagjaink között, hogy az ő orvosuk fogad-e új betegeket.
2. Regisztrálhatjuk magunkat a Health Care Connect programba, ahol ajánlanak nekünk orvost.
3. A Doctor Search weboldalon is kereshetünk magunknak a lakhelyünkhüz közeli szakembert.
4. Ezeken felül használhatjuk a Yellow Pages-t, segítséget kérhetünk a helyi kórházban vagy a settlement agency-nél.
Ha nincs még családi orvosunk (vagy nem kapunk időben időpontot), de segítségre van szükségünk, a családi orvoson kívül is vannak más lehetőségeink:
1. Walk-in Medical Clinic
Ezek a kórházi ügyeletek, ahol a családi orvossal ellentétben nincs időpont, így gyakran hosszú várakozási időre kell felkészülni. Mindenképpen vigyük magunkkal az OHIP kártyánkat, mert anélkül nem kapunk ellátást. Itt kereshetünk rá a helyi ügyeletekre.
2. Ontarióban is léteznek közegészségügyi központok, itt ezeket CHC-nak (Community Health Centre-nek) nevezik; szintén non-profit szervezetek, amelyek más, egyéb programokkal is igyekeznek segíteni. (Ha nincs OHIP kártyánk, talán itt akkor is kaphatunk segítséget.)
3. Egy másik remek kezdeményezés a TeleHealth Ontario,

Vészhelyzet esetén itt is a 911-t kell hívnunk, ahol ha nem beszélünk angolul, akkor is kaphatunk segítséget, hiszen az angolon felül több, mint 140 nyelven kaphatunk tolmácsot.
Az Ontario Immigration honlapján mindezekkel kapcsolatban sok más hasznos infót olvashatunk még.